EMA » térképek » Köztes-Európa »
104. Görögország területi gyarapodása, 1821-1913
 
   
A drinápolyi békében (1829) majd az 1830. febr. 3-i londoni jegyzőkönyvben elismert Görög Királyság (49,2 ezer km2, 752,1 ezer lakos) helyzetét átmenetinek, az alig ötezres Athént - szemben a világháború előtti Szmirna 243,9 ezres (58,9 %), Konstantinápoly 235,2 ezres (28,0 %) görög lakosságával - ideiglenes fővárosnak tekinti. A göröglakta területek "visszaszerzésének" (enózisz) Joannisz Kolettisz miniszterelnök 1844 januárjában meghirdette Nagy Eszméje (Megali Idea) 1922-ig a görög külpolitika vezérfonala.

A krimi háború során csak Pireusz angol-francia megszállása tudja semlegességre kényszeríteni (támogatja az 1854-es görög lázadásokat Tesszáliában, Epiruszban, Macedóniában). Első sikerként a Jón-szigetek csatolását kimondó 1863. nov. 14-i londoni szerződést Görögország 1864. márc. 24-én írja alá. Az 1878-as berlini kongresszussal megszerzi a sikertelenül megszállt Tesszáliát (71. térkép). Ezzel területe 63,6 ezer km2-re, lakossága 2.005,0 ezerre nő. A bolgár unió kapcsán Epirusz annektálásától csak nagyhatalmi blokád téríti el. Kréta annektálása az első Balkán-háborút lezáró londoni szerződéssel valósul meg.

Az 1913-as bukaresti békében Görögország megkapja Dél-Macedóniát Szalonikivel, Dél-Epiruszt Janinával, a Chalkidikét, Nyugat-Trákiát Kavallával és az Égei-szigeteket - az 1912-ben olasz kézre került Dodekanészosz, valamint a vitatott, de török kézen maradó Imbrosz és Tenedosz kivételével. Területe 121,8 ezer km2, lakossága 1913-ban 4.819,8 ezer.


104a) Görögök Kisázsiában, 1916

A XX. sz. elején Kis-Ázsiában élő több mint egymillió görögöt (19. és 20. térkép) a görög-török háború utáni népességcsere során jelentős részben Égei Macedóniába telepítik (143. térkép).


104b) Kréta

Az átmeneti (1824-40) egyiptomi uralomtól eltekintve 1715 óta török fennhatóság alatt álló 8,3 ezer km2 területű, 1881-ben 279,2 ezer (73,4 %-ban görög) lakosú sziget Görögország függetlensége óta szorgalmazza az enósziszt. Az 1866-os sikertelen felkelés után 1868-ban korlátozott, az 1896-os második felkelés nyomására teljes autonómiát kap (1898-ban elhagyják a török csapatok). A láriszai vereségével végződő 1897-es görög-török háború eredményeként veszít el Görögország Tesszáliában néhány stratégiai pontot 0,4 ezer km2 nagyságban (71. térkép). Sikertelen az 1905-ös felkelés is.

Miután a krétai nemzetgyűlés 1908. nov. 12-én deklarálja az enóziszt, az első Balkán-háború kirobbanásakor Görögország a hadüzenettel (1912. okt. 18.) egyidejűleg behívja a krétai képviselőket a görög parlamentbe. Az 1913. máj. 30-i londoni egyezmény szentesíti a sziget csatolását.


 

 
 
  <<| előző térkép

103. Pomákok a Pomákföldön, 1946

>>| következő térkép

105. A Dodekanészosz, 1912-1947

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék