EMA » térképek » Köztes-Európa »
108. A Török Birodalom kiszorulása a Balkánról, 1821-1913
 
   
A XIX. sz. legfontosabb fejleménye a régióban a Török Birodalom kiszorulása a Balkánról. Montenegró már 1799-től önállóságot élvez (106. térkép), 1817-ben autonómiát kap Szerbia (51. térkép). A felbomlás induló lépéseként a balkáni nemzeti mozgalom első hulláma (50. térkép) során 1830-ra függetlenné válik Görögország (52. térkép), elvész a Duna-delta (1829), autonómiát kapnak a román fejedelemségek (1829) és Szamosz szigete (1832). Dél-Besszarábiát és a folyódeltát ugyan 1856-ban visszanyeri (58. térkép), előbbi azonban az 1859-től egységes és ténylegesen független Románia része (59. térkép), utóbbit 1878-ban végleg elveszíti.

A balkáni nemzeti mozgalmak második hulláma (1875-1878) során (65. térkép) formálisan is függetlenné válik Románia (Észak-Dobrudzsával), a déli határainál jelentős területekkel gyarapodó Szerbia, a határait szintén kiterjesztő Montenegró, Bulgária pedig függetlenséggel felérő autonómiát kap. A függetlenné váló balkáni államok önállóságukat a királyság bevezetésével is megerősítik (1881: Románia, 1882: Szerbia, 1908: Bulgária, 1910: Montenegró).

Az Osztrák-Magyar Monarchia ugyancsak 1878-ban okkupálja Bosznia-Hercegovinát és megszállja a Novipazári szandzsákot (72a. térkép). Tesszáliát 1881-re veszíti el Görögország javára (71. térkép). Az autonómmá váló Kelet-Ruméliát (70. térkép) 1885-ben Bulgária annektálja. Később (1897) autonómiát kényszerül adni Krétának, amelyet de facto 1908-ban, de jure 1913-ban veszít el.

Végül a harmadik balkáni függetlenségi hullám (96. térkép) során Bulgária, Kréta és Bosznia-Hercegovina végleges elvesztésén túl 1912-ben Olaszország szerzi meg a Dodekanészoszt (105. térkép), 1913-ra önálló állammá válik Albánia (98. térkép), elveszíti egész Macedóniát (97. térkép), Chalkidikét és az Égei-szigetek maradék részét, valamint Nyugat-Trákiát.

Török kézen mindössze az Edirnei vilajet marad Drinápollyal, a birodalom hajdani (1361-1453) fővárosával, az apró Csataldzsai vilajet, valamint az Isztambuli vilajet európai része. Az európai török terület az 1812-es 568,9 ezerről (41. térkép) 27,0 ezer km2-re csökken.


108a) Törökök a Balkánon, 1930

Az európai Törökország határain kívül jelentős török etnikum marad (Nyugat-Trákia és a felosztott Macedónia mellett) Bulgária déli és északkeleti körzetében (103, 190. térkép), Dobrudzsában (101, 185. térkép), valamint a Duna-delta és Budzsák (187. térkép) körzetében. A török fennhatóság alatt maradó európai részen (1914-15) a Edirnei vilajet 57,1 %-os, Konstantinápoly 72,1 %-os muzulmán többségű.

Az I. világháború után stabilizálódott Törökország 24,0 ezer km2-es európai részén a 1.044,3 ezer lakos (1927) 78,0 %-a muzulmán.


 

 
 
  <<| előző térkép

107. Velencei Albánia

>>| következő térkép

109. Európa politikai térképe, 1914

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék