EMA » térképek » Köztes-Európa »
109. Európa politikai térképe, 1914
 
   
A világháború küszöbén Európa öt nagyhatalma közül Oroszország, Németország és Anglia emelkedik ki. Franciaországon és a Monarchián kívül más ország nem éri el a nagyhatalmiság küszöbét (bár Olaszország törekszik rá). A még mindig kiterjedt (5.937,3 ezer km2, 44.220,6 ezer fő) Oszmán Birodalom csak tárgya a nagyhatalmi manővereknek.


109a) Politikai rendszerek Európában, 1914

1 abszolút monarchia

2 alkotmányos monarchia

3 parlamentáris monarchia

4 köztársaság

A század közepén a kontinens nyugati felén alkotmányos berendezkedésű államok, keleti felén abszolút monarchiák vannak (alkotmányos előőrsök az Itáliai-félszigeten Piemont, a Balkánon Görögország). A háború küszöbére az alkotmányosság határa a cári birodalomig tolódik (1905-től Oroszország is elmozdul az alkotmányosság felé). A vízválasztó már a monarchián belüli parlamentarizmus, bár Franciaországgal és Portugáliával gyarapodva nem elhanyagolható országcsoportot alkotnak a köztársaságok. Az Orosz Birodalom és Európa nyugati fele között alkotmányos monarchiák vannak: Németország, a Monarchia, a függetlenné vált balkáni államok (Görögország, Románia, Bulgária, Szerbia, Montenegró, Albánia) és az Oszmán Birodalom.


109b) Szövetségi rendszerek a világháború küszöbén

1 három császár szövetsége, 1873

2 hármasszövetség, 1882

3 antant, 1907

Az 1871-1914 közötti időszak domináns hatalma, Németország és a Monarchia 1879-es (1918-ig fennálló) kettősszövetsége 1882-ben német-osztrák-olasz hármasszövetséggé bővül, amelyhez Románia is csatlakozik (a szövetség olasz oldalról 1915-ig, román részről 1916-ig áll fenn). Az Orosz Birodalom elszigetelődésének kivédését célzó orosz-francia szerződéssel (1894), a korlátlan világhatalmi ambíciók útjára lépő Németországgal szemben kötött francia-angol entente cordiale-al (1904), majd a nagy rivális Anglia és Oroszország kompromisszumával (1907) a német expanzió ellen egy táborba kerül Anglia, Franciaország és Oroszország.

Bosznia annektálása bizonyítja a német-osztrák szövetség stabilitását: az addig fékező szerepet játszó Németország szabad kezet ad a Monarchiának. A Balkán-háborúk egyértelművé teszik, hogy a délszláv nemzeti egység gátja a Monarchia. Első ízben sorakozik fel a polarizálódott kisnemzeti igények mögött a két kikristályosodott nagyhatalmi tömörülés: a központi hatalmak blokkja és az antant.


 

 
 
  <<| előző térkép

108. A Török Birodalom kiszorulása a Balkánról, 1821-1913

>>| következő térkép

110. Köztes-Európa vasúthálózata, 1850-1914

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék