EMA » térképek » Köztes-Európa »
120. Az Osztrák-Magyar Monarchia területszerzése, 1918
 
   
A Románia és a központi hatalmak között 1918. márc. 5-én a Bukarest melletti Bufteában aláírt előzetes békében (119a. térkép) a Monarchia a Kárpátok ívén elsősorban katonapolitikai (a hágók védelme; Czernowitz biztosítása), valamint gazdasági megfontolások alapján 15,9 ezer km2-nyi területhez jut (a Dunánál megkapja az egész Mehedinti megyét Turnu Severinnel, így közös magyar-bolgár határ jön létre). A határon belülre kerül a moldvai csángó falvak csaknem fele mintegy 30-35 ezer lakossal.

A végleges béke (Bukarest, május 7.) az átadandó területet - lényegében Magyarország rovására - közel harmadára csökkenti. Az 5,6 ezer km2-nyi területből (86,8 ezer ortodox vallású román lakossal) Magyarországnak jut 3,8 ezer km2 22,9 ezer lakossal (42 faluban). A csángó falvak visszakerülnek Romániához. Ausztriához kerül 1,9 ezer km2 terület 63,9 ezer lakossal (107 faluban). Magyarország és Bukovina határa a csatolt részeken nincs megállapítva. Emellett Magyarország a Duna szerb-román határszakaszán három dunai szigetet (Simianu, Ostrovu, Mare Ostrovu) 30 évre kereskedelmi megfontolásból bérbevesz (évi ezer lejért).


120a) Hadmozdulatok Románia ellen, 1916

Az 1916 június elején induló Bruszilov-offenzíva (115d. térkép) során kedvező helyzet alakul ki a központi hatalmakkal 1883 óta szövetségben álló Románia hadbalépésére az antant oldalán (az angol-francia részről már korábban szorgalmazott román hadbalépést katonapolitikai megfontolásból sokáig megvétózza Oroszország). Oroszország engedményei után 1916. aug. 17-én Bukarestben kötik meg a román igényeket kielégítő titkos egyezményt (116. térkép), majd Románia augusztus 27-én hadat üzen a Monarchiának.

A 600 ezres román haderő nagyrésze (420 ezer) az osztrák-magyar határ egész vonalán benyomul Erdélybe, mialatt a maradék a bolgár határon védekezik. A Monarchiának ez a harmadik frontja, azonnal átirányítható tartalékokkal nem rendelkezik, így szeptember közepéig Erdélyben egyes helyeken 60-80 km mélységben hatolnak be a román csapatok. Az antant meginduló szaloniki támadása megakadályozza német haderő átcsoportosítását Románia ellen.

A német-osztrák/magyar-bolgár-török haderő Bukarest felé irányuló szeptemberi déli támadásának hatására Románia kénytelen leállítani az erdélyi hadjáratot. A többirányú támadás nyomására aztán december 6-án elesik Bukarest, év végéig az ország túlnyomó részét megszállják a központi hatalmak csapatai. Az udvar, a kormány és a lakosság jelentős része Moldvába menekül, az ideiglenes főváros Iasi lesz. Az antant csak a Szeret-Duna vonalon tudja 1917 augusztusában stabilizálni a frontot, jelentős részben orosz csapatok bevetésével. A megszállt román területek német katonai igazgatás alá kerülnek. Románia mintegy 250 ezer katonát veszít halottakban, sebesültekben és foglyokban.


 

 
 
  <<| előző térkép

A német "új rend" Kelet-Európában, 1918

>>| következő térkép

121. Az antant-közvélemény Európa átrendezéséről, 1914-1916

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék