EMA » térképek » Köztes-Európa »
124. Népszavazási és döntőbíráskodási területek az I. világháború után
 
   
A tervezett népszavazást többhelyütt (Eupen-Malmedy, Árva-Szepes) feladják, a békeszerződés ellenére elfogadnak utólagos referendumot (Sopron), félhivatalos népszavazást menetközben letiltanak (Ausztria), rendeznek nemhivatalos el nem ismert népszavazást (lengyel korridor, Memel-vidék), hoznak döntést a népszavazást követelő lakosság ellenében (Hultschin).

A hat elismert népszövetségi referendumból négy érinti Németországot (a Saar-vidékit 15 évvel elhalasztják), kettő Német-Ausztriát.

Miután Dánia lemond Schleswig megszerzéséről a Clemenceau javasolta történelmi határok között (az Eiderig és a nemzetközi övezetnek tervezett Kieli-csatornáig), a déli körzetben nincs népszavazás. A másik kettőből a 4,0 ezer km2-es 191,0 ezer lakosú északi (Apenrade) 1920. febr. 10-én 74,9 %-al Dánia, a déli (Flensburg) március 14-én 80,2 %-al Németország mellett dönt.

Délkelet-Poroszországban (1920. júl. 11.) a két szavazási körzet összességében 96,7 %-al Németország mellett dönt Lengyelországgal szemben (125b. térkép). A "kasub korridor" viszont hiába dönt félhivatalos népszavazáson (1919) 52,0 %-ban Németország mellett (125c. térkép).

Felső-Szilézia (1921. márc. 20.) összességében 59,4 %-al Németország mellett dönt Lengyelország rovására, s a határt a részeredmények alapján utólag jelölik ki (125a. térkép).

Dél-Karintia 1919-es nemhivatalos előzetes népszavazásán Ausztria mellett dönt a délszlávok megszállta déli (33,0 ezer kontra 0,6 ezer) és az osztrák fennhatóságú északi zóna is (81,5 ezer kontra 0,8 ezer). A hivatalos referendumon a déli zóna (1920. okt. 10.) 59,0 %-al dönt Ausztria mellett (129b. térkép), az északi szavazás nélkül Ausztriáé marad.

Burgenlandot a trianoni béke Ausztriának ítéli, az elfogadott utólagos soproni népszavazás (1921. dec. 14.) azonban 65,1 %-al Magyarország mellett dönt (169b. térkép).

Ausztriában az anschluss kérdésében (129a. térkép) a békekötések előtt rendezett félhivatalos referendumon a mindig is sajátos helyzetű Vorarlberg (melyet már az 1805-ös pozsonyi béke Bajorországhoz csatol) 1919. máj. 10-én 70,8 %-al Svájc mellett voksol. Miután a békerendezést veszélyeztető utólagos népszavazásokon Tirol (1921. ápr. 24.) 98,8 %-al, Salzburg (1921. máj. 29.) 99,2 %-al Németország mellett dönt, a referendumokat az antant leállítja.

Memel város 1919 áprilisában 78,0 %-al Litvániával szemben Németország mellett dönt, az mégis lemondani kényszerül róla a Népszövetség javára (125. és 157. térkép).

A vitás kérdéseket több esetben nagyhatalmi döntéssel rendezik. Ilyen 1920-ban Teschen (129c. térkép), illetve Árva-Szepes (165. térkép) megosztása Lengyelország és Csehszlovákia között, vagy az 1923-as salgótarjáni döntés Csehszlovákia és Magyarország között (163c. térkép), stb.


 

 
 
  <<| előző térkép

123. A wilsoni rendezési terv, 1918

>>| következő térkép

125. A versailles-i német békeszerződés, 1919

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék