EMA » térképek » Köztes-Európa »
127. Föderációs tervek az Osztrák-Magyar Monarchia átalakítására
 
   
127a) A nagyhorvát trializmus, 1894-1912

A horvát Jogpárt 1894-es programjában a Délszláv Állam (Horvátország, Szlavónia, Szerémség, Dalmácia, Fiume, Muravidék, Bosznia, Hercegovina, Isztria Trieszttel, Kraina, Görz-Gradisca) a Monarchián belül egyenrangú félként kapcsolódik Ausztria-Magyarországhoz. A szerbekkel való megbékélés irányába módosító "új kurzus" (1903) a fiumei rezolúcióval (1905. okt. 3.) a horvátországi ellenzék hivatalos programjává válik, amihez zadari gyűlésükön (1905. okt. 17.) a szerbek is csatlakoznak. A horvát-szerb koalíció az 1906-os választással kormányra kerül. Újabb választási győzelme (1908) után a horvát parlamentet feloszlatják (83. térkép).

Bosznia-Hercegovina 1908-as annexiójával hivatalosan is előtérbe kerül a trialista megoldás egy délszláv állam formájában. A nagyosztrák irányzatra (Ferenc Ferdinánd), illetve a keresztényszocialistákra számító nagyhorvát irányzatok 1912-es memorandumukban kérik a horvát országok képviseleti gyűlésének összehívását Zágrábba.


127b) A Wilson-bizottság terve, 1918

Az 1918. máj. 25-i terv a birodalmat a közigazgatási határok között a történeti egységek fenntartásával kívánja átalakítani, érvényesítve a nemzeti jelleget: a 118,8 ezer km2 területű és 8.494,4 ezer lakosú Ausztria 75,0 %-ban német; Magyarország mint a legnagyobb állam (225,1 ezer km2, 16.086,2 ezer fő) 62,0 %-a magyar; Jugoszlávia (106,4 ezer km2, 5.215,5 ezer fő) 94,0 %-a szerb-horvát; Csehország (79,3 ezer km2, 10.059,3 ezer fő) 62,0 %-a cseh; a lényegében tiszta szláv Lengyelország-Ruténia (88,9 ezer km2, 8.775,4 ezer fő) 53,0 %-a lengyel, 40,0 %-a rutén; Erdély mint a legkisebb állam (57,8 ezer km2, 2.678,4 ezer lakos) 55,0 %-a román, 34,0 % magyar kisebbséggel.


127c) Aurel Popovici föderalista terve, 1906

Az Ausztriában élő román Aurel C. Popovici könyvében ("Die Vereinigte Staaten von Gross-Österreich", 1906) összegzi álláspontját a Monarchia etnikai alapú demokratikus föderatív átalakulásáról. Eszerint a birodalom 15 etnikai alapú politikai egysége Német-Ausztria, Német-Csehország és Német-Morvaország, Csehország, Szlovákia, Nyugat-Galícia (lengyel), Kelet-Galícia (rutén), Magyarország, Horvátország, Erdély (román), Székely Terület, Vojvodina (szerb), Kraina (szlovén), Trentino (olasz) és Trieszt (olasz). A német kisebbségek 12 autonóm területet alkotnak (elsősorban Magyarországon).

Popovici Ferenc Ferdinánd 1907 elejére kikristályosodó Belvedere-körének tagja lesz. Tervét a trónörökös nem fogadja el.


 

 
 
  <<| előző térkép

126. Alkotmányozó nemzetgyűlési választás Németországban, 1919

>>| következő térkép

128. Magyarország kantonizálásának terve, 1918

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék