EMA » térképek » Köztes-Európa »
128. Magyarország kantonizálásának terve, 1918
 
   
Nemzetiségi kantonok:

1 Nyugati tótok
2 Keleti tótok
3 Rutének
4 Erdélyi románok
5 Bihari románok
6 Magyar románok
7 Nagyszebeni románok
8 Erdélyi szászok
9 Bánáti svábok
10 Nyugati svábok
11 Palócok
12 Bunyevácok
13 Szerbek


Nagyvárosok:

14 Nagy-Pozsony
15 Nagy-Kassa
16 Nagy-Budapest
17 Nagy-Debrecen
18 Nagy-Szeged
19 Nagy-Kolozsvár

Magyar kantonok:

20 Székelyek
21 Hajdúk
22 Jászok
23 Kunok
24 Besenyők
25 Balaton-kanton
26 Rába-kanton
27 Dráva-kanton


A Monarchia föderációs tervei (127. térkép) legkevésbé Nagy-Magyarországgal tudnak mit kezdeni, s a magyar vezetés is a végsőkig ragaszkodik a területi integritáshoz.

Az 1918 októberi katonai összeomlást követő forradalom során a (tavasszal a Dunai Egyesült Államok tervezetét vázoló) Jászi Oszkár vezette "Magyarországon élő nemzetek önrendelkezési joga előkészítésével megbízott minisztérium" szűk autonómiák felajánlásáig jut a történelmi Magyarország keretein belül. A többnyire közjogi előzményeket nélkülöző közigazgatási reformtervezetek összeegyeztethetetlenek a történeti Magyarország reális etnikai-regionális tagoltságával.

A Strobl Miksa nevéhez fűződő legradikálisabb korabeli tervezet "Az új Magyarország mint keleti Svájc (27 teljes önkormányzatú kantonnal)" címmel az "Új-Magyarország" 1918 karácsonyi számában jelenik meg. A 8 magyar, 13 nemzetiségi és 6 nagyvárosi ("szocialista") kerületet körvonalazó terv a nemzetiségi elv mellett gazdasági-kulturális szempontok alapján próbálja a magyar igényeknek leginkább megfelelő "keleti Svájcot" kialakítani (a Garam menti bányavárosokat különleges kulturális övezetként a Palóc kantonhoz csatolja).

A minisztérium tervezetei - a szlovák-magyar egyezkedés alapjául szolgáló "Tót Impérium" (164. térkép), a Magyar-Szlovák Népköztársaság, a 14 (7 magyar és 7 nemzetiségi, illetve vegyes) kantonból álló "Keleti Svájc" - a nemzetiségi autonómia-javaslatokban realizálódnak: a rutén Ruszka Krajna (1918. dec. 23.), a németek önrendelkezési jogának elismerése (1919. jan. 29.), a szlovák Szlovenszka Krajna (március 12.), a délszláv Vend Vidék. Később ugyancsak hiába deklarálja ideiglenes alkotmányában (1919. ápr. 2.) a tanácskormány, hogy Magyarország "föderalisztikus köztársaság", hiába ismeri el a nemzetiségi nyelvek egyenjogúságát (április 7.), hiába hozza létre a végleges alkotmány (június 28.) a Német, illetve Ruszin Nemzeti Kerületet.


 

 
 
  <<| előző térkép

127. Föderációs tervek az Osztrák-Magyar Monarchia átalakítására

>>| következő térkép

129. Az Osztrák-Magyar Monarchia felosztása, 1918-1920

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék