EMA » térképek » Köztes-Európa » A köztes-európai ütközőzóna kialakulása (1914-1926)
131. Az 1917-es forradalom az európai Oroszországban
 
   
Az általános sztrájkba torkolló 1917. márc. 8-i (febr. 23-i) fővárosi nőnapi tüntetés letörésére a frontokról (Riga) és a vidékről (Rezsica, Mogiljov) felvezényelt csapatokat Lugánál és Carszkoje Szelonál lefegyverzik, a pétervári helyőrség átáll. A forradalmi erők március 13-án (febr. 28-án) átveszik a hatalmat. A hadsereg mogiljovi főhadiszállásáról a fővárosba igyekvő II. Miklóst Pszkovban lemondatják. A Duma oktobrista és kadet képviselőiből liberális reformokat meghirdető ideiglenes polgári kormány alakul, a helyi katona-, munkás- és paraszttanácsok központosuló szerveiből pedig egy eszer-mensevik-bolsevik hatalmi ellenközpont.

A szövetségesek ösztönzésére július 1./június 18-án a galíciai Tarnopol és Brodi között Lemberg irányában indított Kerenszkij-offenzíva két hét alatt összeomlik. A már a forradalom küszöbén Riga mögül a Duna-deltáig húzódó frontvonalon kívül marad Kurföld, Kovno, Vilno, Grodno, Orosz-Lengyelország, Minszk, Volhínia és Podólia nyugati része. Az offenzíva kudarcával Oroszország elveszti az utolsó megszállt területeket (Bukovina) és Rigát. Lengyelország elszakadásának márciusi elismerése után a kormány június végén elismerni kényszerül Ukrajnát. Júliusban Finnország és Észtország deklarálja önállóságát.

A belső válság felszámolására a monarchista Kornyilov tábornok hadseregfőparancsnok 1917. szept. 7./aug. 25-én a kormányt lemondásra szólítva fel Mogiljovból a főváros ellen indul. Kísérletét a Minszkből, Orsából, Vityebszkből és Gomelből induló forradalmi különítmények fojtják el.

Az átállt alakulatokra és pártmilíciájára támaszkodva a bolsevik párt 1917. nov. 6-7./okt. 24-25-én fegyveres hatalomátvételt hajt végre, november 15./november 2-án ellenőrzése alá vonja Moszkvát, fegyverrel Pszkov, Szmolenszk, Voronyezs, Szaratov és Kazany, békésen Észtföld, Minszk, Vityebszk, Tver, Jaroszlavl, Kosztroma, Nyizsnyij Novgorod, Ufa, Szamara, Vlagyimir, Rjazany kormányzóságokat.

Az "annexió és hadisarc nélküli békét" deklaráló bolsevik kormányt (136. térkép) sem a rivális politikai erők, sem a hadban álló felek nem ismerik el.


131a) Az 1917-es orosz forradalom és Európa

Részben a háború súlya alatt és ellenében, részben az orosz forradalom hatására (majd a bolsevik kormányzat támogatásával) nemzeti, polgári demokratikus és szovjet forradalmakra kerül sor jónéhány európai országban, amiket 1917-23 között tömegsztrájkok és -tüntetések kísérnek. A frissen alakuló kommunista pártok összefogására és a tanácsrendszer azonnali világméretű elterjesztésének céljával Moszkvában 1919. márc. 2-6. között megalakul a III. (Kommunista) Internacionálé.

A tanácsrendszereket 1919, illetve 1923 őszére felszámolják, és csak Szovjet-Oroszország keretei között marad fenn (Belorusszia, Ukrajna).


 

 
 
  <<| előző térkép

130. Parlamenti választás Ausztriában, 1919

>>| következő térkép

132. Alkotmányozó gyűlési választás az európai Oroszországban, 1917

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék