EMA » térképek » Köztes-Európa » A köztes-európai ütközőzóna kialakulása (1914-1926)
132. Alkotmányozó gyűlési választás az európai Oroszországban, 1917
 
   
Az első - és 1993-ig (283. térkép) egyetlen - többpárti választásra az 1917. aug. 2-i általános választójog alapján a bolsevik hatalomátvétel (131. térkép) után november 25-27-én (12-14-én) kerül sor, a háborús körülmények miatt nehezen összegezhető eredménnyel. A 80 választókerület - az európai Oroszország 51 kormányzósága, továbbá Szentpétervár és Moszkva mellett az északi, nyugati, délnyugati, román és kaukázusi front, a balti és fekete-tengeri flotta - mintegy 90 millió jogosultjából 44.218,6 ezer (49,1 %) szavaz.

Országos összesítésben az eszer párt győz 37,4 %-al, második a bolsevik párt 23,8 %-al. Harmadik helyre kerülnek az ukrán politikai csoportok 10,8 %-al, negyedikre a török-tatár politikai erők 5,4 %-al, ötödik a kadet párt 4,7 %-al, hatodik helyet érnek el az egyéb helyi nacionalista erők 4,2 %-al (mohamedánok 2,5 %), hetedik a mensevik párt 3,2 %-al, nyolcadik helyre különféle érdekcsoportok kerülnek 3,2 %-al, kilencedikre az egyéb szocialista erők (elsősorban a baloldali eszerek) 1,4 %-al, tizedikre a vallási erők 1,0 %-al.

Az orosz (szocialista és nemszocialista) pártok 73,9 %-ot érnek el, a különféle helyi nacionalista pártok 17,9 %-ot, míg 8,2 % nem besorolható, illetve (elsősorban az ukrán baloldali-szocialista politikai erők egyrésze) a megfelelő orosz pártokkal közös listán indul. A helyi nacionalista pártok között az ukránok (a közös listákat nem számítva) 11,9 %-ot érnek el, a mohamedánok 2,3 %-ot, az egyéb helyi nacionalista erők pedig 4,0 %-ot (az utóbbin belül a zsidók 498,2 ezer szavazattal 1,2 %-ot, a németek és az észtek 0,4-0,4 %-ot, a lengyelek 0,3 %-ot).

Az európai Oroszország túlnyomórészt az eszerek győznek, abszolút többséggel Olonyec, Vologda, Pszkov, Rjazany, Orel, Kurszk, Voronyezs, Tambov, Penza, Nyizsnyij Novgorod, Szimbirszk, Szamara, Szaratov, Asztrahany, Perm, Taurida (a Krimmel), Sztavropol kerületben, valamint a délnyugati és a román fronton. A bolsevikok Szentpétervárott és Moszkvában, a nyugati körzetekben és a hozzájuk rendelt katonai választókerületekben, valamint az urali iparvidéken erősek (133. térkép). A mensevikek a Kaukázusban győznek, mig a kazányi-ufai és a doni körzetben, valamint Ukrajna nem tengerparti vidékén a helyi nacionalista erők (kozákok, ukránok).

Az 1918. jan. 18-án (5-én) összeülő gyűlés 707 tagjából eszer 380 (ukrán eszer 81), bolsevik 168, baloldali eszer 39, mensevik 18, kadet 17, népi szocialista 4, különféle helyi nacionalista 77 (muzulmán-baskir-kirgiz 28, örmény 10, zsidó-lengyel-lett-észt 9, nacionalista eszer 19, ukrán szociáldemokrata 2, kozák 9). A bolsevik hatalmat elvető gyűlést egyetlen 12 órás ülése után másnap, január 19-én/6-án rendeletileg feloszlatják, s a 23-án/10-én összeülő első összoroszországi szovjetkongresszus szentesíti a bolsevik hatalmat. Az alkotmányozó gyűlés képviselői a polgárháború alatt többször kísérletet tesznek újabb ülés összehívására, míg végül a bolsevikok kivégzik őket.


 

 
 
  <<| előző térkép

131. Az 1917-es forradalom az európai Oroszországban

>>| következő térkép

133. Bolsevik szavazatarány az alkotmányozó gyűlési választáson, 1917

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék