EMA » térképek » Köztes-Európa » A köztes-európai ütközőzóna kialakulása (1914-1926)
134. Kommunista választási eredmények Köztes-Európában az I. világháború után
 
   
A rendszerint szociáldemokrata pártok szakadásából alakuló kommunista pártokat a III. Kommunista Internacionálé fogja össze, élvezik a bolsevik párt, illetve Szovjet-Oroszország támogatását. Céljuk a tanácsköztársaságok világföderációja, azonnali világforradalom révén. Szavazataikat rendszerint a szociáldemokrata pártoktól hódítják el.

A Szovjetunióban a bolsevik párt rendszeresen "győz", a két világháború közötti utolsó "választáson" 1937. dec. 12-én 98,6 %-al. Németország első választásán (126. térkép) a Független Szociáldemokrata Párt 7,6 %-ot szerez, az 1920-as választáson először induló Német Kommunista Párt 2,1 %-ot, s a weimari köztársaság stabil pártjaként az utolsó választáson (1933. márc. 5.) is 12,3 %-ot.

Finnországban (1922) Szocialista Munkáspárt néven 10,4 %-al és 27 mandátummal ötödik (1930-ban betiltják). Az észt kommunista párt bojkottálja az 1919-es első választást (a Független Szocialista Párt 5,8 %-al 7 mandátumot szerez), az 1920-as választáson 5,3 %-ot, 1923-ban 9,5 %-ot ér el. Az 1924 decemberi sikertelen puccs után betiltják, majd Dolgozók Pártja fedőnéven 1926-ban (155b. térkép) 5,8 %-ot ér el. Az 1920-as első választás idején be van tiltva a kommunista párt Lettországban (fedőpártja, a Munkás-Paraszt Blokk 1928-ban 6,0 %-ot, 1931-ben 7,0 %-ot ér el). Litvániában az 1920-as első választás idején (159b. térkép) ugyancsak be van tiltva (fedőpártja 1922-ben 5,0 %-al 5 mandátumot kap).

A lengyel kommunista párt 1919-ben bojkottálja a választást, majd 1922-ben Városi és Falusi Proletárok Szövetsége néven 1,4 %-ot és 2 mandátumot ér el. Az 1928-as választáson (162a. térkép) a legerősebb kommunista párt Munkás és Paraszt Szövetség néven 1,9 %-ot és 8 mandátumot szerez (a kommunista pártok összességükben 8,2 %-ot és 15 mandátumot). Az első választáson (1920) még nincs kommunista párt Csehszlovákiában (166b. térkép), de azután a polgári demokrácia stabil pártja lesz: 1925-ben 13,1 %-al és 41 mandátummal második.

Kezdettől be van tiltva a párt a kommunista diktatúra utáni Magyarországon (az 1920-as első választást bojkottálja a szociáldemokrata párt is). Ausztriában a kommunista párt 1919-ben 0,5 %-ot ér el és végig jelentéktelen párt marad.

A román kommunista párt az 1919-es választást bojkottálja, majd 1922-ben (185a. térkép) Ó-Romániában 0,8 %-ot ér el. A Bolgár KP 1919-ben 18,8 %-al (47 mandátum), 1920-ban 20,2 %-al (50), 1923 áprilisban 18,9 %-al (16) második (190b. térkép). Az 1923 őszi puccs és a novemberi választási kudarc (0,8 %) után 1924-ben betiltják.

Jugoszláviában (1920) 12,4 %-ot (50), 1921-es betiltása után fedőpártja Független Munkáspárt néven 1923-ban 1,1 %-ot ér el (182. térkép). A rövid alkotmányos időszakban (1919-1926) sincs kommunista párt Albániában (193a. térkép). Görögországban a kommunista Egységfront 1926-ban 4,4 %-al és 10 mandátummal hatodik (194b. térkép).


 

 
 
  <<| előző térkép

133. Bolsevik szavazatarány az alkotmányozó gyűlési választáson, 1917

>>| következő térkép

135. Országgyűlési választás Finnországban, 1917

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék