EMA » térképek » Köztes-Európa » A köztes-európai ütközőzóna kialakulása (1914-1926)
135. Országgyűlési választás Finnországban, 1917
 
   
A fokozódó belpolitikai nehézségek közepette 1916-ban a cár rákényszerül a finn országgyűlés összehívására.

A nagyarányú, bár az 1913-as csúcsnál (48,9 %) alacsonyabb, 44,5 %-os tartózkodás mellett lebonyolított választáson a szociáldemokraták legjobb eredményükkel (47,3 %, 103 mandátum) győznek. A Riksdag már az oroszországi forradalom kirobbanása után, 1917. ápr. 4-én ül össze.

Az orosz ideiglenes kormány március 20-án helyreállítja az 1772-es svéd alaptörvény szerinti alkotmányosságot, az országgyűlés azonban már szélesebb autonómiát követel (július 18-i ún. "hatalmi törvény"), mire feloszlatják.

Az 1917. okt. 1-2-i új választáson az 1.441,1 ezer jogosultnak az 1907-es első általános választás 70,6 %-os csúcsát megközelítő 69,2 %-a vesz részt. Az érvénytelen szavazatok száma 4,9 ezer (0,3 %).

A győzelmet - most is főleg a fejlettebb területek vidékies körzetei révén - a szavazatok 44,8 %-ával ismét a Szociáldemokrata Párt szerzi meg, amivel 92 képviselőt küldhet a Riksdagba.

Az SZDP a 16 választókerületből - 1911-hez hasonlóan (93. térkép) - 10-ben győz, azonban egyfelől az Agrárszövetség javára elveszíti Kelet-Viipurit, másfelől a Svéd Néppárttal szemben megszerzi Uudenmaát a fővárossal (47,0 % a Svéd Néppárt 32,5 %-ával szemben). Legjobb eredményeit Észak-Hämee (61,9 %), Dél-Hämee (61,0 %), Észak-Turun/Porin (57,5 %) és Nyugat-Kuopio (57,3 %) kerületeiben éri el.

Az éppen a szociáldemokratákkal szemben Nemzeti Koalíciós Párt néven újraegyesült finn nemzeti pártok (Finn Párt, Ifjúfinn Párt, Néppárt) kerülnek a második helyre 30,1 %-al, összesen 61 mandátummal (ifjúfinnek 32, ófinnek 24, néppártiak 5). Bár egyedül Lappföldön győznek (58,7 %-al), de másutt rendszerint stabilan jó eredményekkel lesznek másodikok.

Az Agrárszövetség 12,1 %-al (26) harmadik. Megtartja a korábbi Dél-Oulut (37,7 %) és Észak-Oulut (39,8 %), emellett elhódítja a Szociáldemokrata Párttól a forrongó Oroszországgal határos Kelet-Viipurit (40,8 %), ahol még a finn pártok (30,7 %) is megelőzik a szociáldemokratákat (27,8 %).

Negyedik az 1910-es 13,5 %-ot jelentő csúcs után lassan visszaszoruló svéd párt 10,9 %-al (21). Elveszíti Uudenmaa tartományt a fővárossal, de megőrzi első helyét másik két hagyományos kerületében (Dél-Vaasa 41,4 %, Észak-Vaasa 40,1 %).

A 92 szociáldemokrata, 32 ifjúfinn, 26 agrárszövetségi, 24 ófinn, 21 svéd néppárti és 5 néppárti képviselőből álló 200 fős Riksdag november 1-én ül össze.

Az új parlament a pétervári bolsevik hatalomátvételt követő önrendelkezési deklaráció (november 15.) és a december 5-i breszti orosz fegyverszünet után azonnal, 1917. dec. 6-án kikiáltja az ország függetlenségét (152. térkép).


 

 
 
  <<| előző térkép

134. Kommunista választási eredmények Köztes-Európában az I. világháború után

>>| következő térkép

136. A breszt-litovszki béke, 1918

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék