EMA » térképek » Köztes-Európa » A köztes-európai ütközőzóna kialakulása (1914-1926)
138. A határállamok szövetségének lengyel terve, 1919-1920
 
   
Józef Pilsudski 1919 eleji terve szerint az Oroszország és Németország közti kisállamokat a nemzeti önrendelkezés alapján Lengyelország körül tömörítő, Franciaország támogatta föderáció az antibolsevista hadjáratban kristályosodik ki. A 16 ország és autonóm terület föderációja a lengyel-orosz háború (139. térkép) végeztével 1920 őszére elvetél, a lengyel győzelem mellett más államok (Ukrajna, Litvánia, Finnország, Kuban-vidék) fenntartásai, az utódállamok területi vitái (Vilna, Krim) miatt, s mert a szovjet hadsereg elfoglalja Ukrajnát, a Krimet, a Don-vidéket, Kubánt, a Kaukázusontúlt. A lengyel kézre került területek (Vilna, Kelet-Galícia, Nyugat-Belorusszia) egyike sem kap autonómiát.


138a) Ukrajna, 1917-1921

1 független Ukrajna, 1917 november

2 Ukrajna gyarapodása, 1918

3 Nyugat-Ukrán Köztársaság, 1918 november

4 ukrán etnikum határa

5 Ukrán SZSZK, 1921


Az 1917. márc. 17-én alakuló ukrán Központi Rada (nemzeti tanács) jún. 23-án deklarálja az önrendelkezést (a hónap végén az orosz kormány elismeri), november 20-án az Ukrán Népköztársaságot. A bolsevik kormány december 17-én elismeri az ukrán szuverenitást. A harkovi összukrán szovjetkongresszus (december 24-25.) a Radát törvénytelennek nyilvánítva kikiáltja Szovjet-Ukrajnát (a kijevi dumaválasztáson a bolsevikok mindössze 5,9 %-ot kapnak), a vörös hadsereg 1918. jan. 8-án támadást indít a jobbparti Ukrajnában. A Rada január 24-én kikiáltja a független Ukrajnát. Elismerését a központi hatalmak a februári különbékében (136. térkép) megerősítik.

A breszti békével Ukrajnába bevonuló németek a Radát április 28-án feloszlatják (a kelet-ukrán területek függetlenségét a doni kozákok deklarálják). A központi hatalmak összeomlása után megalakul Ukrajna munkás-paraszt kormánya (Moszkva, 1918. nov. 20.), illetve Szemen Petljura Ukrán Direktóriuma (Belaja Cerkov, december 14.). A vörös hadsereg 1919. jan. 3-án elfoglalja Harkovot, február 6-án Kijevet. A Direktórium antantsegítséget kér, szövetségre lép a (lengyel kézre kerülő) Nyugat-Ukrán Köztársasággal, majd Petljura 1920. ápr. 23-án - területi engedmények és a föderáció elfogadása fejében - Pilsudskival. A lengyel-szovjet háború lezárultával november 20-án a Direktórium feloszlik. A rigai békével az 1934-ig Harkov központú Szovjet-Ukrajna nyugaton Lengyelország javára elveszti a breszti körzetet, Podóliát és Kelet-Galíciát. Kárpátalja Csehszlovákiához, Bukovina Romániához kerül. Gomel körzetét 1926-ban Belorussziához csatolják. Keleti határa a Don mentén húzódik, a déli a fekete-tengeri partvidék a román Besszarábiától az Azovi-tenger északi partjának nagyrészéig, de a Krimet elcsatolják.


 

 
 
  <<| előző térkép

137. Polgárháború és intervenció az európai Oroszországban, 1918-1920

>>| következő térkép

139. A lengyel-szovjetorosz háború, 1920

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék