EMA » térképek » Köztes-Európa » A köztes-európai ütközőzóna kialakulása (1914-1926)
139. A lengyel-szovjetorosz háború, 1920
 
   
Köztes-Európa határainak alakulása szempontjából döntő jelentőségű az 1920-as lengyel-szovjet háború (a "harmadik antant-hadjárat" Szovjet-Oroszország ellen) - amelynek előcsatározásai 1919-től folynak.

A két fél elképzelése - Pilsudski föderációs terve a polgári Lengyelország vezetésével (138. térkép), illetve a bolsevik terv a tanácsköztársaságok föderációjára Oroszország vezetésével - homlokegyenest szemben áll egymással.

A lengyel keleti terveket az antant nem támogatja: az 1919. dec. 8-i brit javaslat (Curzon-vonal) a lényegében etnikailag is megalapozott 1914-es határt javasolja helyreállítani, a Lengyelországhoz kerülő Bialystoki kerület kivételével (160. térkép).

A vörös hadsereg nyugati támadásának 1920. márc. 20-án egyeztetett terve szerint a Tuhacsevszkij vezette fő támadás a Pripjatytól északra indul, először Minszk elfoglalására. A Pilsudski irányította lengyel hadsereg április 25-én indított megelőző támadása során május 6-án elfoglalják Kijevet.

A felvonult vörös hadsereg júniusban induló ellentámadása során május 12-én visszafoglalják Kijevet, július 11-én elfoglalják Minszket. A lengyel kormány július 22-i békekérését az éppen aláírt versailles-i rendezés felborulásától tartó antant támogatja (G. Curzon brit külügyminiszter július 11-én az 1919 decemberi határ alapján tesz javaslatot a fegyverszüneti vonalra). Szovjet-Oroszország közben július 12-én (Vilna átengedése fejében) békét köt Litvániával.

A lengyel békekérés és az antantközvetítés ellenére tovább támadó szovjet csapatok aug. 1-én elfoglalják Bresztet, majd Bialystokot (ahol Feliks Dzerdzynski vezetésével lengyel ellenkormányt alakítanak), s a hónap közepéig a Visztula mentén eljutnak csaknem az 1914-es orosz/lengyel-német határig. Reális közelségbe kerül a lengyel állam megsemmisülése, illetve Szovjet-Lengyelország létrejötte csaknem a teljes lengyel területen.

A fordulópontot az 1920. aug. 14-22-i varsói csata hozza meg, amelynek során 19-én a lengyel hadsereg (az utánpótlási vonalaiktól elszakadt vörös csapatok koordinációjának hiánya miatt) döntő győzelmet arat. Újabb lengyel támadás után október 12-én Rigában fegyverszünetet és előzetes békét kötnek, amit az 1921. márc. 18-i a rigai béke véglegesít.

A rigai béke értelmében a lengyel-orosz határ a Polock-Minszk-Kamenyec-Podolszk vonaltól nyugatra húzódik (Galíciában az 1914-es zbrucsi osztrák/magyar-orosz határt megtartva), összességében mintegy 200 km-el keletre a Curzon-vonaltól, azaz az etnikai határtól.

A háború során felmerül Magyarország részvétele lengyel oldalon, azonban a magyar csapatokat Csehszlovákia nem hajlandó területén átengedni (revansként München után Lengyelország nem engedi majd át területén a Csehszlovákiának segíteni képes szovjet csapatokat).


 

 
 
  <<| előző térkép

138. A határállamok szövetségének lengyel terve, 1919-1920

>>| következő térkép

140. Az európai Szovjetunió, 1922

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék