EMA » térképek » Köztes-Európa » A köztes-európai ütközőzóna kialakulása (1914-1926)
146. A Nemzetek Szövetsége, 1919-1932
 
   
A "szocialista világforradalom" bolsevik koncepciójára válaszul hirdeti meg W. Wilson amerikai elnök 1918. jan. 8-i 14 pontjában (123. térkép) a "demokratikus világforradalmat". Ennek értelmében egy állam hegemóniája többé már nem a hatalmak egyensúlyával (az európai államoknak a vesztfáliai békétől az első világháborúig tartó rendezőelve alapján) kerülhető el, hanem egy népszövetség (államközösség) megalapításával, amely minden jövendő háborút nemzetközi jogi szempontból jogtalanságnak minősít (az államközi viszályok megoldásának eszköztárából a háború kirekesztését célzó 1928-as Briand-Kellog-paktumhoz 1929 végéig 60 ország csatlakozik).

A versailles-i konferencia plenáris ülése 1919. ápr. 28-án fogadja el a Nemzetek Szövetségének (Népszövetség) alapszabályát, amit június 28-án az alapító államok (egyben a békeszerződés aláírói) szentesítenek. Az alapszabály a versailles-i szerződések része lesz (ez a szisztéma az egyhangúszavazás elve miatt békés úton nemigen tesz lehetővé változtatást). A szervezet 1920 januárjában kezdi meg működését Genfben.

A Népszövetség szervezeti felépítésének alapintézménye az egy-egy szavazattal rendelkező tagállamok képviselőiből álló Közgyűlés, valamint a 4-6 állandó tagból (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, 1926-tól Németország, illetve 1934-től Szovjetunió) álló Népszövetségi Tanács. Működésüket főtitkár irányítása alatt álló genfi székhelyű Állandó Főtitkárság segíti. A Népszövetséghez csatlakozik a Hágai Állandó Nemzetközi Bíróság (választott bírósági ítélethozatal vitás ügyekben) és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (munkaügyi törvényhozás).

A Népszövetség - túl a népszavazások (124. térkép) megszervezésén, Danzig (125c. térkép) és a Saar-vidék igazgatásán, a kisebbségvédelmen és a mandátumrendszer irányításán - kisebb vagy nagyobb sikerrel közvetít egyes vitákban: az Aland-szigetek demilitarizálásában (152b. térkép), a Memel-probléma megoldásában (203. térkép), Vilnius kérdésében (157. térkép), a korfui (1923) és a moszuli (1924) konfliktusokban, a kisebbek közül a bánáti szerb-román (174b. térkép), a salgótarjáni csehszlovák-magyar (163c. térkép) és a pomákföldi bolgár-görög viszályban (1925), de a többszöri albániai határvitákban is.

A Népszövetség összesen 63 tagállamából (a számottevő hatalmak közül egyedül az USA nem lép be, viszont Németország és a Szovjetunió elkerülik egymást) 1939-ig 14 (köztük Németország, Olaszország és Japán) kilép, a Szovjetuniót pedig a Finnország elleni agresszió (208. térkép) miatt 1939. dec. 14-én kizárják.

A Népszövetség a harmincas években látványos csődöt mond. A II. világháború alatt érdemben már nem működik. Végül - már az ENSZ megalakulása (274. térkép) után - Közgyűlése 1946. ápr. 18-án formálisan is feloszlatja.


 

 
 
  <<| előző térkép

145. Európa politikai térképe az I. világháború után

>>| következő térkép

147. Az európai határok tartóssága, XVI-XX. sz

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék