EMA » térképek » Köztes-Európa » A köztes-európai ütközőzóna kialakulása (1914-1926)
148. Államnemzetek aránya az európai nemzetállamokban, 1930
 
   
Európa nyugati felén Belgium (43,9 % vallon), Svájc (70,4 % német) speciális esetétől és Spanyolországtól (76,9 %) eltekintve az államnemzetek a nemzetállamok lakosságának 90 % fölötti vagy azt megközelítő arányát teszik ki. Németország aránya 98,0 %, Danzigé 94,8 %, Ausztriáé 96,3 %, Olaszországé 97,0 %. Az európai Szovjetunió 55,0 %-a nagyorosz, az európai Törökország 79,4 %-a török.

Köztes-Európa versailles-i pillérállamai közül Nagy-Szerbia 47,7 %-a szerb (74,4 % "szerbhorvát"), Csehszlovákia 49,8 %-a cseh (65,5 % "csehszlovák"), Lengyelország 68,9 %-a lengyel, Nagy-Románia 71,9 %-a román. A viszonylag jelentős kisebbségű Lettország 75,5 %-a lett, Litvánia 80,1 %-a litván. Homogén nemzetállamnak tekinthető Albánia (93,8 %), Görögország (92,8 %), Magyarország (92,1 %), megközelíti ezt Finnország (89,4 %), Észtország (87,7 %), Bulgária (86,8 %).


148a) Államalkotó nemzetek határon kívüli aránya Köztes-Európában, 1930

Az államalkotó nemzetek közül az albán 37,5 %-a él a határokon kívül (555 ezer: Jugoszlávia 442, Olaszország 94, Görögország 19 ezer), a magyar 27,6 %-a (2.723 ezer: Románia 1.464, Csehszlovákia 762, Jugoszlávia 472 ezer).

A többi államnemzet határokon kívüli kisebbségeinek aránya: észt 10,1 % (110 ezer: európai Oroszország 101, Lettország 8 ezer), lett 9,9 %, bolgár/macedón 9,2 % (461 ezer: Románia 351, Görögország 99, európai Törökország 11 ezer), lengyel 7,4 % (1.513 ezer: Németország 902, európai Oroszország 327, Csehszlovákia 110 ezer), litván 5,5 % (102 ezer: Lengyelország 69, Lettország 26, Németország 7 ezer), román 4,8 % (587 ezer: európai Oroszország 250, Jugoszlávia 229, Bulgária 69, Magyarország 24, Csehszlovákia 15 ezer), finn 4,6 % (156 ezer), görög 4,2 % (250 ezer: európai Oroszország 104, európai Törökország 85, Albánia 50, Bulgária 11 ezer), szerb 3,4 % (195 ezer), cseh 2,5 % (177 ezer: Ausztria 94, Németország 47, Lengyelország 31, Románia 5 ezer).

A szlovének 27,8 %-a él a határokon kívül (394 ezer: Olaszország 351, Ausztria 43 ezer), a beloruszok 24,4 %-a (1.100 ezer: Lengyelország 1.060 ezer), az ukránok 14,9 %-a (4.400 ezer: Lengyelország 3.899 ezer). A horvátok 9,5 %-a él Jugoszlávián kívül (259 ezer: Olaszország 177, Ausztria 45, Magyarország 37 ezer), a szlovákok 7,8 %-a Csehszlovákián kívül (174 ezer: Magyarország 142, Románia 27, Ausztria 5 ezer).

A németek 11,2 %-a él Németország (és Ausztria) határain kívül (8.996 ezer: Csehszlovákia 3.218, Franciaország 1.382, Lengyelország 1.059 ezer, európai Oroszország 967, Románia 714, Magyarország 551, Olaszország 279 ezer), az oroszok 1,6 %-a (1.076 ezer: Csehszlovákia 477, Lettország 202, Románia 174, Észtország 91, Lengyelország 56, Litvánia 51, Bulgária 20, Finnország 5 ezer).


 

 
 
  <<| előző térkép

147. Az európai határok tartóssága, XVI-XX. sz

>>| következő térkép

149. Többségi vallások Európa országaiban, 1930

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék