EMA » térképek » Köztes-Európa » A köztes-európai ütközőzóna kialakulása (1914-1926)
149. Többségi vallások Európa országaiban, 1930
 
   
Európa három nagy vallási tömbje a római katolikus, a protestáns és az ortodox (ld. még 1b, 2. térkép).

Köztes-Európában a protestáns balti államokon belül Finnország 96,4 %-ban (1,8 % ortodox), Észtország 78,2 %-ban (19,0 % ortodox), Lettország 55,7 %-ban (23,7 % római katolikus, 8,9 % ortodox) luteránus.

A római katolikus Közép-Európában Litvánia 80,5 %-ban római katolikus (8,8 % luteránus, 7,3 % izraelita és 2,5 % ortodox). Lengyelországban a 64,8 % római katolikus többségben van a nyugati területen 90,4 %-al (Sziléziai vajdaság 92,3 %, Pomorze 89,7 %, Poznan 89,0 %), a központin 79,4 %-al (Varsó 86,5 %, Kielce 88,3 %, Lódz 77,6 %, Lublin 76,9 %), a galíciai vajdaságokban 50,8 %-al (Krakkó 89,0 %). A 11,8 % ortodox többséget alkot a keleti területen 57,6 %-al (Polézia 77,4 %, Volhínia 69,8 %, Nowogródek 51,3 %). A 10,5 % görögkatolikus a Stanislawówi (72,9 %) és a Tarnopoli (54,5 %) vajdaságban van többségben (jelentős kisebbség Lwówban 41,8 %-al). Az izraeliták aránya 9,8 %, a protestánsoké 2,5 %.

Csehszlovákia 81,2 %-ban (8,4 % protestáns, 5,9 % a cseh nemzeti egyház híve, 4,4 % görögkatolikus), Magyarország 63,9 %-ban római katolikus (21,0 % kálvinista, 6,2 % luteránus, 5,9 % izraelita és 2,2 % görögkatolikus).

A harmadik vallási csoportban Jugoszlávia 46,6 %-ban ortodox: arányuk Szerbiában 81,3 % (Észak-Szerbia 98,4 %, Dél-Szerbia 50,4 %), Montenegróban 84,3 %, Bosznia-Hercegovinában 43,9 %, Dalmáciában 17,0 %, Horvátországban 24,1 %, Szlovéniában 0,6 %, Bánát-Bácska-Baranyában 34,4 %. A római katolikusok (39,4 %) többséget alkotnak Dalmáciában (82,8 %), Horvátországban (72,7 %), Szlovéniában (96,6 %) és Bánát-Bácska-Baranyában (52,2 %). A 11,1 % muzulmán Szerbiában a lakosság 17,5 %-át (Dél-Szerbia 47,8 %-át), Bosznia-Hercegovinában 31,1 %-át adja. A protestánsok aránya 1,8 %.

Románia 72,6 %-ban ortodox (Olténia 99,0 %, Munténia 94,8 %, Dobrudzsa 72,3 %, Moldova 88,2 %, Besszarábia 87,6 %, Bukovina 71,9 %, Erdély 27,6 %, Bánát 56,1 %, Máramaros-Körösvidék 36,8 %). A 7,9 % görögkatolikus többséget alkot Erdélyben (31,1 %), számottevő kisebbséget Máramaros-Körösvidéken (25,2 %). Római katolikus 6,8 %, izraelita 4,2 %, kálvinista 3,9 %, muzulmán 1,0 % (Dobrudzsa 22,1 %). Bulgária 84,4 %-ban (13,5 % muzulmán), Görögország 96,1 % ortodox (2,0 % muzulmán). Az egyetlen muzulmán ország Albánia 74,8 %-al (17,1 % római katolikus, 8,1 % ortodox).


149a) Többségi vallások Köztes-Európa országaiban, 1990

A vallási összetétel érdemben nem változik. Észtországban és Lettországban az orosz kisebbség miatt a luteránus többség csökken, Jugoszlávia széthullásával (a magát 1958-ban "a világ első ateista államának" deklaráló Albánia mellett) második muzulmán többségű országként megjelenik Bosznia-Hercegovina.


 

 
 
  <<| előző térkép

148. Államnemzetek aránya az európai nemzetállamokban, 1930

>>| következő térkép

150. A Versailles teremtette kisebbségek Köztes-Európában

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék