EMA » térképek » Köztes-Európa »
151. Etnikailag homogén és kevert területek Köztes-Európában az I. világháború után
 
   
Európán belül az I. világháborút követő rendezéssel (145. térkép) Köztes-Európában, azon belül a széthullott Osztrák-Magyar Monarchia (76. térkép) helyén marad, illetve jön létre a legszámosabb kisebbség.

A térkép egyfelől - fehér folttal - azokat az etnikai szempontból homogén területeket jelzi, ahol egyetlen etnikum aránya meghaladja a lakosság 90 %-át (ami természetesen jelenthet homogén kisebbségi tömböt is).

Ilyennek tekinthető a lengyel Nyugat-Galícia nagyrésze (77. térkép); Csehszlovákiában (166, 245. térkép) a Cseh-medence (egyfelől és elsősorban mint tiszta cseh, másfelől a Szudétavidék néhány területén mint tiszta német terület) és a Morva-medence nagyobbik része Északnyugat-Szlovákiával; Német-Ausztria (129a. térkép) egészében, Magyarország (171. térkép) túlnyomó része (eltekintve a fővárosig nyúló Dunántúli-középhegység és a tágan vett Baranya német kisebbségi területeitől, valamint az etnikailag még mindig vegyes Viharsaroktól).

Ilyen Romániában (185. térkép) a román fejedelemségek egykori területe (Ű-Románia) és Besszarábia középső (román), valamint Erdély néhány kisebb román- és magyarlakta területe (186, 187. térkép); Jugoszláviában a régi Szerbia (a hajdani Belgrádi pasalik területe és Nis körzete), Montenegró, Szlovénia, valamint Közép-Dalmácia (179, 180. térkép); Ó-Bulgária középső és nyugati, valamint az egykori Kelet-Rumélia jelentős része (190. térkép); Albánia egészében (193. térkép).

Néhány körzetben "csak" két etnikum teszi ki a lakosság minimum 10 %-át, amelyek - jelentős kisebbségi problémává válva - lehetnek akár nagyjából egyenlő súlyúak is, mint a magyarok és a románok a tágan vett Erdély számos vidékén, a csehek és a németek a Szudétavidék és a Cseh-medence határán, a szlovákok és a magyarok Dél-Szlovákia jelentős területein, magyarok és németek Baranyában, horvátok és szerbek Horvátország nagyrészén, bolgárok és törökök Északkelet-Bulgáriában, románok/moldovánok és oroszok a Dnyeszteren túl stb.

A másik pólust azok a kevert, következésképpen politikai szempontból is frekventált területek jelentik, ahol legalább három, egyenként a lakosság 10 % fölötti arányát kitevő etnikum él együtt. Ilyen Volhíniában a lengyel, ukrán és zsidó; Kelet-Bánátban (184. térkép) a román, német és szerb; Bosznia-Hercegovinában (179, 180. térkép) a bosnyák, szerb és horvát; stb.

Szemmel láthatóan az etnikailag legkevertebb területek - azaz ahol négy (rutén-román-magyar-zsidó, ukrán-román-bolgár-török), sőt esetenként öt etnikum (szerb-román-német-magyar-horvát) van 10-10 % fölött - közé tartozik mindenekelőtt a Vajdaság (256. térkép), emellett Dél-Dobrudzsa (101. térkép), Dél-Besszarábia (187. térkép) és Kárpátalja (246. térkép).


 

 
 
  <<| előző térkép

150. A Versailles teremtette kisebbségek Köztes-Európában

>>| következő térkép

152. A finn nemzetállam az I. világháború után

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék