EMA » térképek » Köztes-Európa »
155. Az észt nemzetállam az I. világháború után
 
   
Az orosz ideiglenes kormány április 12./március 30-án Észtföldet és Észak-Lívföldet egyesítve autonómiát ad Észtországnak, amit az 1917. nov. 9./okt. 27-én kikiáltott észt szovjethatalom eltöröl. Az 1918. jan. 21-22-i alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat a félbeszakítják. A németek 1918 febr. 24-i partraszállásakor kikiáltják a polgári demokratikus köztársaságot. A német csapatkivonást követő szovjet támadás nyomán november 29-én Narvában észt kommün alakul. Az országot 1919 februárra felszabadítják, júliusra megbukik a tanácshatalom. Jugyenyics 1919 őszi támogatása után az 1920. febr. 2-i tartu/dorpati észt-szovjetorosz béke elismeri a függetlenséget. Észtföld és Észak-Lívföld mellett Észtországhoz (47,5 ezer km2, 1.107,1 ezer fő) kerül a Narva jobbpartja a várossal (0,5 ezer km2) és Petseri körzete a Pszkovi-tó délnyugati partján (1,9 ezer km2).


155a) Az észt nemzet Észtországban, 1922

1 homogén (90 % fölött)

2 abszolút többség

3 relatív többség (nincs)

4 kisebbség

5 10 % alatt (nincs)

Az 1.107,1 ezer lakos (1922) 87,7 %-a észt. A 12,3 % kisebbség közül legnagyobb az orosz 8,2 %-al (91,1 ezer). A Petseri kerület (64,0 % orosz, 32,0 % észt) mellett arányuk Viruban (Narvával) 14,5 %. A 18,3 ezer (1,7 %) német mellett svédek (7,9 ezer = 0,7 %), zsidók (4,6 ezer = 0,4 %) és lettek (Valga 6,0 %, Petseri 4,0 %) élnek az országban.


155b) Parlamenti választás Észtországban, 1926

1 Agrárpárt

2 Német-Svéd Szövetség

3 Orosz Nemzeti Szövetség

4 Munkapárt

5 Szociáldemokrata Párt

6 Dolgozók Pártja

A választáson a 721,7 ezer jogosult 69,3 %-a vesz részt. Érvénytelen a szavazatok 0,6 %-a. Külön körzetet alkot a hadsereg (az SZDP győz 22,4 %-al). Győz a 18 körzetközpont közül 12-ben első Szociáldemokrata Párt 24,0 %-al (25 mandátum a 100-ból). Legjobb eredményeit Törva (42,0 %), Valga (41,9 %), Tapa (40,4 %), Tartu (35,3 %) és Pöltsama (35,3 %) városokban éri el. Tallinnban 19,2 %-al győz. Vidéken első Valgában (42,2 %), Saare szigetén (37,0 %), Tartuban (34,1 %) és Petseriben (28,0 %). Második az Agrárpárt 23,1 %-al (24). A 11 vidéki körzet közül 7-ben győz. Legjobb eredményét Jarrában (39,5 %), Vöruban (38,9 %) és Läänéban (38,8 %) éri el. A Paldiski városától (7,6 %) eltekintve vidéki Telepespárt 13,7 %-al (14) harmadik. Legjobb eredményt Viru (25,9 %), Harju (25,4 %) és Jarva (24,6 %) körzetében ér el.


 

 
 
  <<| előző térkép

154. Svédek Finnországban, 1930

>>| következő térkép

156. A lett nemzetállam az I. világháború után

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék