EMA » térképek » Köztes-Európa »
161. Analfabéták Lengyelországban, 1931
 
   
A restaurált lengyel állam alapproblémája a hosszú különélés által is felerősített hatalmas regionális különbségek kiegyenlítése. Lényegében minden gazdasági-kulturális mutató szerint a fejlettség nyugatról keletre csökken: fejletteknek tekinthetők a nyugati vajdaságok (Pomorze, Poznan, Slask), közepes fejlettségűeknek a közép-lengyelországiak (Bialystok, Warszawa, Lódz, Lublin, Kielce, Kraków, Lwów), fejletleneknek pedig a keletiek (Wilno, Nowogródek, Polesie, Wolyn, Tarnopol, Stanislawów). Ezt tükrözi az analfabéták aránya is a 10 évnél idősebb lakosságban.

Az 1921-es első népszámlálás szerint az analfabéták aránya legmagasabb a keleti részeken: Poléziában és Volhíniában 60-70 %, Nowogródekben és Wilno keleti részén 50-60 %, Stanislawówban 40-50 % közötti. Az ország középső részein az arány csökken: Bialystok, Lublin, Varsó (magában a fővárosban 10-20 %-os), Lódz, Tarnopol és Nyugat-Wilno vajdaságokban 30-40 %, Lwówban 20-30 %, Krakkóban 10-20 % közötti az írástudatlanok aránya. A három nyugati vajdaságban (Pomorze, Poznan, Slask) az arány 10 % alatt marad.

Az 1931-es népszámlálás idején Lengyelország 10 év fölötti lakosságának 27,6 %-a analfabéta (ezen belül a férfiak 20,1 %-a, a nők 34,4 %-a).

Legmagasabb, 55 % fölötti az analfabéták aránya a keleti Polézia déli és Volhínia északnyugati részén (azaz a Pripjaty jobbpartján), a Lwówi vajdaságnak a Stanislawówival határos déli részén a San felső folyásánál, valamint a Stanislawówi vajdaság déli csücskében a Prut és a határok által bezárt részen Kosówtól délre. Polézia és Volhínia fennmaradó részén és a Stanislawówi vajdaság középső részén az arány 40-55 %-os. A Wilnoi vajdaság keleti részén, Nowogródekben, a Tarnopoli vajdaság keleti-középső részén, egy a Bialystoki vajdaság keleti részétől Lwówig húzódó sávban, továbbá Tomaszów-Kielce körzetében 30-40 % közötti.

Átlagos 20-30 % közötti az analfabéták aránya a Lwówi, Tarnopoli és Stanislawówi vajdaságok fejlettebb részein, a középső Bialystoki, Warszawai (a főváros körzetének 5-20 %-os arányától eltekintve), Lódzi, Kielcei és Lublini vajdaságban - utóbbi esetben eltekintve az egykori orosz Chelmi kormányzóság egészen Rawa Ruskáig húzódó 30-40 %-os sávjától.

Az ország fejlettebb vidékei az 5-20 % közötti Krakkói vajdaság (eltekintve Nowy Sacz 20-30 % közötti körzetétől), egy Torún-Kalisz sáv a Pomorzei-Varsói, Poznan-Varsói és Poznan-Lódzi vajdaságok határvidékén, egy Lublintól a Bugig húzódó sáv és Bialystok közvetlen körzete. Végül Lengyelország legfejlettebb nyugati területein (Pomorze, Poznan, Slask) az analfabéták aránya 5 % alatt van.

Az 1937-38-as tanévben elemi vagy középfokú iskolába jár a 7-17 éves népesség 63,0 %-a (ezen belül a 7-10 évesek 94,0 %-a, a 11-13 évesek 84,0 %-a, a 14-17 évesek 13,5 %-a).


 

 
 
  <<| előző térkép

160. Lengyelország helyreállítása az I. világháború után.

>>| következő térkép

162. A lengyel nemzet Lengyelországban, 1931

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék