EMA » térképek » Köztes-Európa »
163. Csehszlovákia létrehozása az I. világháború után
 
   
A függetlenséget 1918. okt. 18-án Washingtonban, majd október 28-án Prágában deklarálják. Az 1918. máj. 30-i pittsburghi cseh-szlovák egyezmény rögzíti Szlovákia, az október 26-i philadelphiai cseh-rutén szerződés Podkarpatszka Rusz autonómiáját (egyik sem valósul meg).

A Monarchiából kiszakadó (129. térkép) Csehszlovák Köztársaság (140,4 ezer km2) határait a versailles-i német, a saint-germaini osztrák és a trianoni magyar béke rögzíti. Az osztrák határ - a Thaya menti apró gmündi és feldsbergi változástól eltekintve - egyezik a tartomány monarchiabeli határával. A német/lengyel határon megkapja a 0,3 ezer km2-nyi (48,0 ezer fő) Hultschint, Tescheni Szilézia nyugati felét (129c. térkép), Lengyelországnak jut Árva és Szepes megye egy-egy szöglete (165. térkép). Magyarország felé az etnikai határon futó Hodzsa-Bartha megállapodás után az 1918. dec. 24-i antantjegyzék rögzíti Szlovákia előzetes határait.


163a) Maximális cseh területi igények, 1918

1 Csehszlovák Köztársaság határa

2 egyéb tervezett államhatár

3 nem teljesült igények


H. Kuffner "Államunk és a világbéke" c. 1918-as művének (részben) térképre vitt célja a német, osztrák-német és magyar területek szétdarabolása, stratégiai-hatalmi megfontolások mellett a középkori Csehországgal (318a. térkép) érvelve. A békekonferencián a cseh kormány határkérdést érintő tíz - a jelzett igényekre kitérő - memoranduma tartalmazza többek között (az érvelés szerint egynegyedében cseh lakosságára hivatkozva) Bécset, továbbá Glatzot, Lausitznak különleges státust, egész Felső-Sziléziát a Glatzi-Neisséig (onnan keletre Lengyelországnak szánva).


163b) Szlovenszko tervezett határai, 1914

A háború előtti cseh lexikon térképe lényegében etnikai alapon vonja meg "Magyar-Szlovenszko" határait (11, 164. térkép).


163c) A salgótarjáni döntés, 1923

A trianoni béke Magyarországnak juttatja Salgótarján városát, a környék bazaltbányáinak egyrészét, valamint az északra és keletre található szénbányákat. A pontos határkijelölésnél a delimitációs bizottság véleménye megoszlik. A Nagykövetek Tanácsa 1923. ápr. 23-én Magyarországnak adja a szénbányákat, a három bazaltbánya egyikét, Somoskőt és Somoskőújfalut. Csehszlovákiának jut a két másik bazaltbánya, Somoskőújfalu vasútállomása nemzetközi és határforgalmi pályaudvar lesz.


 

 
 
  <<| előző térkép

162. A lengyel nemzet Lengyelországban, 1931

>>| következő térkép

164. Az etnikai Szlovenszko, 1918

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék