EMA » térképek » Köztes-Európa »
165. Árva és Szepes problémája az I. világháború után
 
   
A Jablonkai-hágótól délre fekvő lengyellakta Csacai járás (Trencsén megye) a zsolna-tescheni vasút, illetve krakkói elágazása (Skalite), valamint a hágó miatt fontos. A lengyel követelés az etnikai határnak megfelelően az egész kiszögellést érinti. A csehszlovák fél itt nem enged. Árva megye lengyellakta határmenti részén (Trsztenai és Námesztói járás) a lengyel igény az etnikai határt követi. A csehszlovák fél az Árva partját kivéve az egész megyét döntőbíráskodásra ajánlja (így a tervezett népszavazás körzetébe jelentős szlovák etnikum kerülne).

A Szepességben a szlovák etnikumtól északra lengyelekkel keveredve jelentős számú német él (32,1 ezer az 1,2 ezer km2-nyi Késmárk központú nyelvi szigeten). Az 1412-1772 közötti fennhatósággal is indokolt lengyel követelés a déli Poprádot és a Tarca forrását kivéve az egész német nyelvterületet érinti: a Szepesófalui, Űlublói, Késmárki és Szepesszombati járás nagyrészét Gnézda, Űlubló, Podolin, Késmárk városokkal. A csehszlovákok az északnyugati háromszöget ajánlják fel döntésre (Lesnica, Szepesófalu, Javorina).

A Nagyköveti Konferencia - miután tescheni döntése (129c. térkép) következtében a Csacai járás csehszlovák kézen marad - 1920. júl. 28-án a területeket megosztja. Lengyelország Árva megyében a 389 km2-es északkeleti jablonkai háromszöget kapja (16 ezer lakos) a vasútvonal érintése nélkül, Szepesből egy 195 km2-es északnyugati háromszöget (8,7 ezer lakos). A csehszlovák részről korábban népszavazásra felajánlott javorinai sáv lengyel követelését 1923. dec. 6-án elutasítják.


165a) A Szepesség elzálogosítása, 1412-1772

1 országhatár

2 megyehatár

3 zálogterületek

II. András 1220 táján telepít sziléziai németeket a Hernád völgyébe (Vizsoly). Ebből fejlődik ki a szepesi szászok városi önkormányzata a Poprád, Hernád, Dunajec és Gölnic mentén. Zsigmond - részint a Velencével 1411-ben Dalmácia miatt kirobbant háború fedezésére, részint mert az 1411-es toruni békében (45. térkép) megszabott 100 ezer arany kárpótlást a lovagrend helyett mint legfőbb hűbérura ő fizeti ki - 1412. nov. 8-án Lubló, Podolin és Gnézda városokat, a szepességi váruradalmat és 13 szepességi várost elzálogosít II. Ulászlónak. A lengyel fennhatóság alatt a lakosság őrzi autonómiáját. A XVIII. századra a magyar etnikum lényegében eltűnik. Mária Terézia 1769-70-ben megszállja a szepesi, podhalei és szandezi területet, majd 1772-ben visszavásárolja a lengyelektől a Galícia elvesztésével megközelíthetetlen zálogterületet. Önálló törvényhatóságú szepesi kerületként illeszkedik a közigazgatásba, s 1876-tól lesz vármegye Lőcse központtal.


 

 
 
  <<| előző térkép

164. Az etnikai Szlovenszko, 1918

>>| következő térkép

166. A "csehszlovák nemzet" Csehszlovákiában, 1921

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék