EMA » térképek » Köztes-Európa »
178. A jugoszláv bánságok (1929) és a Horvát Bánság
 
   
A szerb-horvát ellentétek - Radic horvát vezető 1928-as meggyilkolását követő - kiéleződése miatt I. Sándor 1929. jan. 6-án az 1921-es alkotmányt felfüggesztve királyi diktatúrát vezet be: felszámolják a parlamentarizmust, a pártokat feloszlatják, megvonják a nemzetiségi jogokat (a nemzetneveket eltörölve rendeletileg deklarálják a "jugoszláv nemzet" létét). Az SHS-t október 3-án központosított Jugoszláv Királysággá alakítják át. A történelmi régiókat felszámolva 1931-ig az országot racionális gazdasági és kereskedelmi szempontok alapján kilenc - francia mintára folyónevekkel illetett - adminisztratív körzetre (bánság) osztják.

A 15,8 ezer km2 területű és 1.144,3 ezer lakosú Drávai bánságot Szlovénia alkotja (központja Ljubljana). A 40,5 ezer km2 területű és 2.704,4 ezer lakosú Szávai bánság (Zágráb) - a Szerémséget leszámítva - egybeesik a régi Horvát-Szlavóniával; a 31,2 ezer km2 területű és 2.387,3 ezer lakosú Dunai bánságot (Novi Sad) a Vajdaság, a Szerémség és Északközép-Szerbia alkotja (Belgrád a bánságoktól független közigazgatási egység 378 km2-en, 288,9 ezer fővel); a 19,7 ezer km2-es és 901,7 ezer lakosú Tengermelléki (Primorje) bánságot (Split) Nyugat-Hercegovina Mostarral és Dalmácia teszi ki; a 18,9 ezer km2-es, 1.037,4 ezer lakosú Vrbaszi bánság (Banja Luka) nagyjából azonos Nyugat- és Észak-Boszniával; a 27,8 ezer km2-es és 1.534,7 ezer lakosú Drinai bánság (Szarajevo) Kelet-Boszniából és a Balkán-háborúk előtti Szerbia nyugati részéből áll; a 25,5 ezer km2-es, 1.435,6 ezer lakosú Moravai bánságot (Nis) a Balkán-háborúk előtti Kelet-Szerbia alkotja (egy déli vucitrn-podujevói nyúlvánnyal); a 36,7 ezer km2-nyi és 1.574,2 ezer lakosú Vardari bánság (Szkopje) a Balkán-háborúk előtti Szerbia déli részéből és Szerb-Macedóniából áll; a 31,0 ezer km2-es és 925,5 ezer lakosú Zetai bánságot (Cetinje) Montenegró, Dalmácia déli része és a Novipazári szandzsák alkotja. A kilenc bánságból hatban szerb, kettőben (Száva, Tengermellék) horvát, egyben (Dráva) szlovén többség van. Bosnyák többségű bánság nincs.

A horvát politikai vezetők élesen fellépnek a megoldás ellen (illetve jelentős részük emigrál). A belső-külső körülmények (köztük a Macek-féle horvát autonómia-törekvések) a II. világháború küszöbére (1939. aug. 20.) rákényszerítik Péter királyt az autonóm Horvát Bánság létrehozására. Gerincét a Szávai és a Tengermelléki bánság alkotja, északkeleten megtoldják a Szerémség nyugati részével (Ilok, Sid), Bosznia északkeleti csücskével (Gradacac, Brcko), középen a kelet-boszniai Travnik és Fojnica kerületekkel, délkeleten a dubrovniki dalmát tengerparttal a Kotori-öbölig. Az alkotmányozó jogkörrel felruházott parlamenttel rendelkező bánság alig két évig áll fenn. Jugoszlávia 1941-es felosztása után megalakul a független horvát állam (211. térkép).


 

 
 
  <<| előző térkép

177. A fiumei ütközőállam terve, 1919-1920

>>| következő térkép

179. A "szerbhorvát nemzet" a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban, 1921

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék