EMA » térképek » Köztes-Európa »
184. A Bánát felosztása, 1919-1920
 
   
A Maros-Tisza-Duna-Kárpátok közötti 28,5 ezer km2 területű, Temesvári vilajetbe szervezett (1552-1717) Temesvidéket - a határőrvidék német (Pancsova), szerb (Fehértemplom) és román (Karánsebes) kerületét (43. térkép) leszámítva - Mercy tábornok kormányzó terve ("Haupt Einrichtungs Werk", 1718) alapján Temesi Bánság néven szervezik újjá. A régi tulajdonosok jogigényét elutasítva háborús költségek címén kincstári tulajdonba kerül közvetlen bécsi irányítással, 1778-ban Magyarországhoz csatolják, 1849-60 között a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság (57a. térkép) részeként bécsi igazgatás alá helyezik, s 1860-tól kerül ismét Magyarországhoz (1873-ban a felszámolt határőrvidék is).

Az induláskor (1724) kizárólag katolikus németek (svábok) letelepedését engedélyező, 1763-ban megújított betelepítéssel (43a. térkép) a hódoltság alatt kipusztult lakosság 1720-1787 között 30-ról 565,1 ezerre nő. Szerbek a tiszai határőrvidék felszámolásával (1751) északról költöznek be, 1873-tól a magyar telepítési program szinte kizárólagos körzete lesz. Az 1910-es népszámláláskor az 1.582,1 ezer lakosból 37,2 % román, 24,3 % (384,7 ezer) német, 17,9 % szerb, 15,1 % (239,3 ezer) magyar. Krassó-Szörény megye 72,1 %-a román (12,0 % német, 7,2 % magyar, 3,1 % szerb), Temes 40,1 %-a román (30,1 % német, 14,4 % szerb, 11,9 % magyar), Torontál 32,1 %-a szerb (26,6 % német, 21,0 % magyar, 14,5 % román). Temesvár (72,6 ezer) 43,6 %-a német (39,4 % magyar, 10,4 % román, 4,8 % szerb). A 20,6 ezer (1,3 %) zsidó/izraelita közel fele Temesvárott (9,3 % = 6,7 ezer) él.

A versailles-i rendezés (169. térkép) a - titkos szerződéseken túl Belgrád határvárosjellegének megszüntetése, illetve Dél-Dobrudzsa várható visszaadása miatt - mindkét részről igényelt Bánátot 1919-ben felosztja Románia és Szerbia között (Magyarországnál marad a lényegében Torontál megyéből leszakított 258 km2-nyi, 16,6 ezer lakosú, 69,6 %-ban magyar Tisza-Maros szöge). A Körösvidék átmeneti csatolása, majd az 1922-es területcsere (174b. térkép) után 18,4 ezer km2-es északkeleti Román Bánát (1930) 910,4 ezer lakosából 56,1 % román, 24,5 % német, 10,7 % magyar. A 9,8 ezer km2-es, 1941-44 között német igazgatás alá kerülő (211. térkép) délnyugati Szerb Bánát (1921) 582,5 ezer lakosából 41,5 % szerb, 23,7 % német, 17,5 % magyar, 12,4 % román.

A II. világháború után - a Duna és a Temes torkolatvidéke közti sávot Belgrádhoz csatolva - 8,9 ezer km2-es Szerb Bánátot a Vajdaságba (255. térkép), a 17,2 ezer km2-es Román Bánátot - a Perjamos-Zam sávot Arad, az Almás-hegység és a Kazán-szoros közti sávot Mehedinti megyéhez csatolva - Caras-Severin és Timis megyébe szervezik.

A Román Bánát 1.082,5 ezer lakosából (1977) 75,4 % román, 10,5 % német, 7,4 % magyar. A Szerb Bánát 672,7 ezer lakosából (1981) 63,1 % szerb, 13,2 % magyar, 5,9 % román. Összességében az 1945-ben újra felosztott egykori Bánát (26,1 ezer km2) 1.755,1 ezer lakosából 48,8 % román, 24,2 % szerb, 9,7 % (169,6 ezer) magyar, 6,5 % (114,0 ezer) német.


 

 
 
  <<| előző térkép

183. Nagy-Románia létrehozása az I. világháború után

>>| következő térkép

185. A román nemzet Romániában, 1930

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék