EMA » térképek » Köztes-Európa »
185. A román nemzet Romániában, 1930
 
   
Az 1930-as népszámlálás szerint Románia 18.057,1 ezer lakosából 71,9 % román. A 28,1 %-a kisebbségből magyar 7,9 % (1.425,5 ezer), német 4,1 % (745,4 ezer), zsidó 4,0 % (728,1 ezer), rutén 3,2 % (582,1 ezer), orosz 2,3 % (409,2 ezer), bolgár 2,0 % (366,4 ezer), cigány 1,5 % (262,5 ezer), török 0,9 % (154,8 ezer), gagauz 0,6 % (105,8 ezer).

Túlnyomórészt román Ó-Románia, jelentős nemzetiségű terület Erdély, Besszarábia, Bukovina és Dobrudzsa. A 71 megyéből 62 román többségű: 24-ben arányuk 90 % fölötti, relatív többségű az erdélyi Tarnava-Mare, Brasov és Mures (186. térkép), a besszarábiai Ismail (187. térkép) és a bánáti Timis-Torontal (184. térkép). A 9 kisebbségi megye közül ukrán/rutén a bukovinai Cernauti és Storojinet (223a. térkép), illetve a besszarábiai Hotin, bolgár a dobrudzsai Caliacra és Durostor, illetve a dél-besszarábiai Cetatea-Alba, magyar az erdélyi Odorhei, Ciuc és Trei-Scaune.


185a) Parlamenti választás Romániában, 1922

1 Nemzeti Liberális Párt

2 Román Nemzeti Párt

3 Néppárt

4 Nemzeti Parasztpárt

5 Besszarábiai Parasztpárt

6 Parasztpárt

7 Demokratikus Egységpárt


A általános választójog meghirdetése (Iasi, 1917) ellenére az első választásokat (1919, 1922) különböző választójog alapján rendezik (zilált körülmények között). Az 1866-ost felváltó 1923. márc. 29-i alkotmány szerinti első konszolidált választásra 1926-ban kerül sor.

Az 1922. márc. 1-11-i képviselőházi választáson a 2.872,0 ezer jogosult 74,1 %-a vesz részt. A Kárpátokon kívül a részvétel 83,2 %, belül 52,9 % (Erdély 121 választókerületéből 34-ben nem is tartanak választást).

Első I. Bratianu Nemzeti Liberális Pártja 46,4 %-al (369 képviselőből 227, 161 szenátorból 112). A 70 kerületből 48-ban győz, Ó-Romániában 63,7 %-ot, Erdélyben 43,8 %-ot, Besszarábiában 18,1 %-ot ér el. A 13,8 %-al második Parasztpárt (44 képviselő, 10 szenátor) Besszarábiában 28,3 %-ot, Ó-Romániában 17,1 %-ot ér el. A 7,3 %-al (27, 11) harmadik Román Nemzeti Párt csak Erdélyben indul, ahol 36,9 %-al második a liberálisok mögött. Negyedik a Néppárt 6,5 %-al (12, 3). Az 5,9 %-al (22, 14) ötödik Besszarábiai Parasztpárt Besszarábiában 35,2 %-al győz, Ó-Romániában 32,1 %-al második a Nemzeti Liberális Párt mögött. A helyi Demokratikus Egységpárt (16, 8) Bukovinában 80,9 %-ot szerez. A Német Párt Erdélyben 4,5 %-ot (17,9 ezer) ér el (9 képviselő, 3 szenátor), a zsidó pártok Besszarábiában 3,0 %-ot (63,3 ezer = 1 képviselő). A Magyar Párt a Kárpátokon belül elért 2,0 %-al (9,2 ezer szavazat) 1 képviselői helyhez jut.


 

 
 
  <<| előző térkép

184. A Bánát felosztása, 1919-1920

>>| következő térkép

186. Románok Erdélyben, 1910, 1930 és 1977

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék