EMA » térképek » Köztes-Európa »
186. Románok Erdélyben, 1910, 1930 és 1977
 
   
Az 57,8 ezer km2 területű, etnikailag igen kevert Erdély (74b. térkép) 1910-ben 2.658,2 ezer lakosából 55,1 %, azaz 1.460,3 ezer román (17. térkép). A legjelentősebb kisebbség 34,2 %-al (909,1 ezer) a magyar és 8,7 %-al (231,3 ezer) az evangélikus német/szász (78. térkép).

A 15 megyéből kilenc román többségű. Közülük nyolcban román abszolút többség van: Fogaras (88,7 %), Hunyad (79,9 %), Alsó-Fehér (77,4 %), Szolnok-Doboka (75,2 %), Torda-Aranyos (72,1 %), Beszterce-Naszód (68,5 %), Kolozs (68,1 %), Szeben (64,3 %). Kis-Küküllő megye lakosságának 47,9 %-os viszonylagos többsége román. A hat kisebbségi román megye közül Nagy-Küküllőben a románok 40,6 %-al épphogycsak kisebbségben vannak a 41,8 %-os németekkel, Brassó megyében 34,7 %-al a 35,0 %-os magyarokkal szemben. Jelentős román kisebbség van 36,2 %-al az 57,4 %-os magyar többségű Maros-Torda megyében. A Székelyföld három megyéje közül a románok aránya Udvarhelyben 2,3 % (95,4 % magyar), Csíkban 12,4 % (86,4 %), Háromszékben 15,5 % (83,4 % magyar).

Az I. világháború után Romániához (183. térkép) csatolt Erdély (a román statisztikában hozzászámolt Salaj nélkül) 1930-ban 2.784,7 ezres lakosságának 57,7 %-a, azaz 1.852,7 ezer román (185. térkép). A magyarok aránya 28,8 %-ra, abszolút száma 827,0 ezer főre csökken. A német kisebbség arányában és abszolút számát tekintve is lényegében változatlan marad (237,4 ezer = 8,3 %).

A 15 megyéből 12 román többségű. Közülük kilencben van abszolút román többség: Hunedoara/Hunyad (82,0 %), Alba/Alsó-Fehér (81,5 %), Fagaras/Fogaras (78,3 %), Somes/Szamos (77,5 %), Turda/Torda-Aranyos (74,4 %), Nasaud/Beszterce-Naszód (71,5 %), Sibiu/Szeben (62,0 %), Cluj/Kolozs (60,9 %), Tarnava-Mica/Kis-Küküllő (53,9 %). Viszonylagos román többségű Tarnava-Mare/Nagy-Küküllő 44,8 %-al (39,7 % német), Mures/Maros-Torda 45,8 %-al (42,6 % magyar) és Brasov 49,9 %-al (26,6 % magyar, 19,8 % német). A három kisebbségi (székely) megye közül Odorhei/Udvarhely megyében a románok aránya 4,9 % (91,6 % magyar), Ciuc/Csíkban 14,4 % (82,7 % magyar), Trei-Scaune/Háromszékben 16,0 % (80,4 % magyar).

Az etnikai kérdések rendezési kísérletei (221, 222, 261. térkép) után Erdély 1977-ben 4.121,4 ezer lakosának 69,8 %-a, azaz 2.876,3 ezer román. A legjelentősebb magyar kisebbség aránya 25,1 %-ra csökken (abszolút száma 1.033,1 ezerre emelkedik). A német kisebbség aránya a világháborús és az azt követő repressziók, majd a kivándorlás után a korábbinak alig felére esik (4,0 %), abszolút számuk (165,0 ezer) is jelentősen csökken.

A közigazgatásilag átszabott terület kilenc megyéjéből hét abszolút román többségű. Homogén román megye Hunedoara (92,0 %), Bistrita-Nasaud (91,6 %) és Alba (90,3 %). Mellettük Brasovban 80,8 %, Clujban 75,4 %, Sibiuban 75,2 %, Muresben 51,2 % (43,7 % magyar) a románok aránya. Kisebbségi román megye Covasna/Kovászna 20,6 %-al (79,1 % magyar) és Harghita/Hargita 14,1 %-al (84,5 % magyar).


 

 
 
  <<| előző térkép

185. A román nemzet Romániában, 1930

>>| következő térkép

187. Románok Besszarábiában, 1850, 1897, 1918 és 1930

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék