EMA » térképek » Köztes-Európa »
187. Románok Besszarábiában, 1850, 1897, 1918 és 1930
 
   
Az 1812-es bukaresti békével (37c. térkép) Moldvától és a Török Birodalomtól egyesítve Oroszországhoz kerülő Beszszarábia 482,6 ezer lakosának (1817) 86,0 %-a moldován/román. A 14,0 % kisebbségből 6,5 % rutén/ukrán, 4,2 % (19,1 ezer) zsidó, emellett lipovánok (ókeresztény orosz), görögök, örmények, bolgárok, gagauzok vagy "turkobolgárok" (pravoszláv vallású török), lengyelek/litvánok élnek a területen. Legszínesebb a korábban nem moldvai kézen lévő (59a. térkép) déli Budzsák.

Az oroszok/ukránok mellett a bolgárokat, németeket és zsidókat - a kormányzóság a Zsidó Elkülönített Körzethez (25. térkép) tartozik - preferáló telepítési politika eredményeként (és minden bizonnyal az összeírás eltérései miatt) az 1850-es egyházi összeírás idejére a románok/moldovánok aránya a 841,5 ezer lakos 51,4 %-ára csökken. Az ukránok aránya 21,3 %, a zsidóké 7,3 % (61,0 ezer), a bolgároké és gagauzoké 5-5 %, az oroszoké 4,3 %. A román törzsterület Közép-Besszarábia (Orhei, Chisinau, Balti, Soroca, s részben Bender). Az északi Hotyn 58,1 %-ban ukrán (román 25,9 %, zsidó 14,1 %). A kevert Budzsákban Cahul-Ismail kerület 59,2 %-ban bolgár (román 15,0 %), Akerman 27,9 %-ban ukrán (27,5 % moldován, 14,0 % orosz). Nagy valószínűséggel a 26,3 % "egyéb" rejti a németeket is.

Az 1897-es első oroszországi népszámlálás szerint az 1.935,4 ezer lakos (azaz eszerint a kormányzóság lakossága 1,1 millióval nőtt!) 47,6 %-a román/moldován. Mellettük 19,6 % ukrán, 11,8 % (228,2 ezer) zsidó, 8,0 % orosz, 5,4 % bolgár, 3,1 % (60,2 ezer) német és 2,9 % gaguz él a kormányzóságban. A törzsterületen (Orhei, Balti, Soroca, Chisinau, Bender) a románok abszolút többségben maradnak, relatív többséget alkotnak Cahul-Ismailban 44,5 %-al - ebbe valószínűleg belejátszik az 1856-78-as moldvai fennhatóság - és Akermanban (40,5 %). Egyetlen nem román többségű kerület Hotyn (52,2 % ukrán).

Az 1918-as okkupáció után született ideologikus "uniós" térkép szerint a mintegy 3 millió lakos 70,3 %-a román. Minden kerületben többségbe kerülnek (viszonylagos többséget alkotnak Hotynban 48,5 %-al, Akermanban 47,0 %-al).

Az 1930-as román népszámlálás szerint a 2.493,4 ezer lakos 56,2 %-a román, 12,3 %-a orosz, 11,0 %-a ukrán, 7,2 %-a (204,9 ezer) zsidó, 5,7 %-a bolgár, 3,4 %-a gagauz, 2,8 %-a (80,2 ezer) német. A kilenc kerület (Ismailt és Cahult különválasztják) közül hat (Orhei, Chisinau/Lapusna, Soroca, Iasi/Balti, Bender/Tighina, Cahul) abszolút, Ismail 31,9 %-al viszonylagos román többségű. Hotyinban ukrán/rutén viszonylagos többség van 41,6 %-al (román 35,0 %). A legkevertebb terület Akerman/Cetatea-Alba, ahol a 20,9 %-al többséget alkotó bolgárok mellett 20,5 % ukrán, 18,5 % román, 17,3 % orosz és 16,3 % német él. A Dnyeszter balpartján létrehozott Moldvai szovjetköztársaság 572,3 ezer lakosának 42,2 %-a ukrán (arányuk 1939-ig 51,0 %-ra emelkedik), 34,3 %-a moldován (a továbbiakról ld. 188. térkép).


 

 
 
  <<| előző térkép

186. Románok Erdélyben, 1910, 1930 és 1977

>>| következő térkép

188. Kisebbségek Moldáviában, 1989

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék