EMA » térképek » Köztes-Európa »
188. Kisebbségek Moldáviában, 1989
 
   
A Szovjetunió az 1939 augusztusi szovjet-német szerződés (204a. térkép) szellemében 1940. jún. 26-án ultimátumban követeli Romániától Besszarábia (és Bukovina) átadását, amit az Dél-Bukovina kivételével teljesít (221, 223. térkép).

A június 28-i annexió után három részre osztott Beszszarábia jelentős kisebbségi területei (Budzsák, Hotyn) átkerülnek Ukrajna Odesszai, illetve Csernovci kerületéhez. Az Odesszai kerület lakosságából (1970) 24,2 % (166,5 ezer) jórészt budzsáki bolgár, 6,9 % (136,0 ezer) baltai és budzsáki román, 1,0 % (24,4 ezer) budzsáki gagauz. A Csernovci kerület 19,2 %-a (163,3 ezer) román. A 4,4 % (37,4 ezer) zsidó jelentős része is Hotyn elcsatolásával kerül ide.

Az elcsatolások mellett a II. világháború és a kényszermigráció (a német etnikumot teljesen, a zsidót részben felszámolják, a gagauzok jórészét Kazahsztánba telepítik) eredményeként a Moldáviai Köztársaság etnikailag homogénebbé válik: míg 1930-ban (187. térkép) Besszarábia lakosságának 56,2 %-a, 1989-ben a Moldáviai Köztársaság 4.335,4 ezer lakosának 64,5 %-a román. Mellettük 13,8 % ukrán, 13,0 % orosz, 3,5 % gagauz, 2,0 % bolgár, 1,5 % (65,8 ezer) zsidó és 0,2 % (7,0 ezer) német él a köztársaságban. A 356,4 ezer lakosú (1970) Chisinau 37,2 %-os román többségű (orosz 30,7 %, ukrán 14,2 %, zsidó 14,0 %).

A térkép a városközpontok etnikai többségét és a vidék homogén kisebbségi területeit ábrázolja (a pontozott terület román többség mellett lehet nem homogén, azaz 90 % alatti nem román többségű is!).

A 42 város (38 kerületi központ, 4 önálló város) közül 28 - köztük a főváros - román, 5 (Edinet, Balti, Tiraspol, Bender, Slobozia) orosz, 4 (az északi Briceni, Ocnita és Riscani, valamint a Dnyeszterentúli Ribnita) ukrán/rutén, 3 (Comrat, Ceadir-Lunga, Vulcanesti) gagauz, Taraclia bolgár többségű. Basarabeascában nagyjából egyenlő arányban van jelen mind az öt jelentős moldáviai etnikum (román, orosz, ukrán, bolgár, gagauz).

A városi lakosság 46,6 %-os arányán belül legvárosiasabb az orosz (86,1 %), majd az ukrán (63,1 %), átlaghoz közeli a bolgár (45,5 %) és a gagauz (41,2 %), legkevésbé városias a román (33,5 %).

Az országnak két jelentős vidéki kisebbségi körzete van: az orosz-ukrán Dnyeszterentúl és a gagauz-bolgár Dél-Moldávia.

A Dnyeszter balpartján élő 546,4 ezer lakosból 39,9 % román, 28,3 %-a ukrán, 25,4 % orosz (emellett szláv többségű a jobbparti Tighina/Bender is), 1,9 % bolgár, 0,5 % gagauz. Itt jön létre a szakadár "Dnyesztermenti Köztársaság" (322b. térkép).

Dél-Moldávia öt kerületének (Basarabeasca, Ciadir-Lunga, Comrat, Taraclia, Vulcanesti) 287,9 ezer lakosából 47,2 % gagauz, 25,9 % román, 14,5 % bolgár, 5,9 % orosz, 5,1 % ukrán. Itt alakul meg a szakadár "Gagauz Köztársaság".


 

 
 
  <<| előző térkép

187. Románok Besszarábiában, 1850, 1897, 1918 és 1930

>>| következő térkép

189. A bolgár nemzetállam az I. világháború után

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék