EMA » térképek » Köztes-Európa »
193. Az albán nemzet Albániában az I. világháború után
 
   
A térképen a háború utáni Albánia a francia hadügyminisztérium 1915-ös etnikai-vallási térképe fölött látható. Kisebbségként (fehér) törökök élnek az Ohridi-tó északi partján (Struga), görögök a Butrinti-tótól keletre Sarandë magasságában, szerbek az északi (Pec), macedoszlávok a keleti határ (Debar-Preszpa) külső oldalán és Korcë körzetében, kutzovlachok Korcë mellett.

A mohamedán szerb, bolgár, görög, vlach és cigány kisebbséget elismerő hivatalos becslés (1930) a 27,5 ezer km2-es országban 1.003,1 ezer főt talál. Monfosca (1920) szerint a 6,2 % kisebbségből 30 ezer (3,8 %) illir-román, 15 ezer görög, Tesniére (1918) és Meillet (1926) szerint 11,5 ezer (1,4 %) cigány és 4,6 ezer szerb, K. Lohrnál 50 ezer görög (5,0 %), 10-10 ezer aromun és cigány, 7,8 ezer macedoszláv.


193a) Parlamenti választás Albániában, 1923

1 Haladó Párt/Zogu

2 Haladó Párt/Vërlaci

3 Néppárt/Evangjelis

4 Haladó Párt/Vrioni

5 Demokrata Párt/Gurakuqi

6 Nacionalista Párt/Rustemi

7 Liberális Demokrata Párt/Noli

8 egyéb demokrata


Az 1920. febr. 9-i lushnjei alkotmány képviseleti demokráciát rögzít. Az 1921. ápr. 21-i választás után a parlament frakciójaként kristályosodik ki a liberális Nemzeti Néppárt (Fan Noli püspök, Ahmet Zogu) és a konzervatív egyházi-nagybirtokos körök Haladó Pártja (Shefqet Vërlaci), majd a pánalbán Haza Nagyföderáció (Avni Rustemi). Átalakulásukból formálódnak regionalizálási-kantonizálási elképzelések és vallási ellentétek közepette a karizmatikus törzsi vezetők mögött felsorakozó politikai pártok. A kormányt alakító Zogu ellen kristályosodik ki Noli Demokrata Pártja.

A Zogu-kormány haladó párti konzervatívjainak győzelmét és (a főváros posztjára aspiráló Shkodër kivételével) a liberális-demokrata ellenzék vereségét hozó 1923. nov. 26-i és december 27-i közvetett választáson a kormányerők 64 mandátumot szereznek a 95-ből (Zogu pártja Durrës és Dibër 22, Evangjelis Néppártja Korcë 11, Vërlaci csoportja Elbasan 10, Vrioni csoportja Berat 14, Petro Harita csoportja Gjirokastër 7), az ellenzék 32-őt (Gurakuqi demokrata csoportja Shkodër 12, Noli liberális demokratái Korcë 4, Këlcyra demokratái Gjirokastër 8, egyéb demokrata erők Vlorë 3, Rustemi nacionalista-demokrata csoportja Kosovë 5). A parlamentben 40 Zogu-párti, 35 Noli-párti és 20 független képviselő foglal helyet. A Rustemi 1924 áprilisi meggyilkolását követő felkelés a pravoszláv kisebbséget képviselő reformer Nolit juttatja hatalomra. Az 1924 decemberében szerb (és emigráns fehérorosz) csapatokkal Szerbiából visszatérő Zogu a mohamedán többségre támaszkodva 1925 januárban elnöki diktatúrát vezet be, majd 1928. szept. 1-én I. Zogu néven Albánia uralkodója lesz.


 

 
 
  <<| előző térkép

192. Az albán nemzetállam az I. világháború után

>>| következő térkép

194. A görög nemzetállam az I. világháború után

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék