EMA » térképek » Köztes-Európa »
194. A görög nemzetállam az I. világháború után
 
   
Az antant oldalán 1917. jún. 27-én hadbalépő Görögország a neuilly-i békében (1919. nov. 27.) megszerzi a bolgár Égei-korridort, a Pomákföld délnyugati csücskét, visszakapja a bolgár megszállás alá került Florina körzetét. A sévres-i békével (1920. aug. 20.) megkapja Kelet-Trákiát a Szorosok semleges zónájáig, a Dardanellák bejáratát ellenőrző Tenedoszt és Imbroszt, a kisázsiai Aidini vilajetet Szmirnával. Aspirál az albán Észak-Epiruszra és a bolgár Pomákföldre is. A kisázsiai vereséggel (142. térkép) a 129,3 ezer km2-nyi hódítást elveszti (sőt Olaszország az 1923 aug. 31-én megszállt Korfut csak kártérítés fejében üríti ki). Az 1923. júl. 14-i lausanne-i békével a világháborút Nyugat-Trákia megszerzésével zárva területe 130,2 ezer km2 lesz (a Dodekanészosz olasz kézen marad). A vereség mellett a kötelező népességcsere (143. térkép) miatt a Nagy Eszme elveszti aktualitását.


194a) A görög nemzet Görögországban, 1928

Az 1928-as népszámlálás szerint a 6.204,7 ezer lakos 92,8 %-a görög. A 7,2 %-a (445,2 ezer) kisebbség közül 3,1 % (191,3 ezer) - 54,2 %-ban görögkeleti - török, 1,3 % (82,0 ezer) macedón, 1,0 % (63,2 ezer) spanyol, 0,5 % örmény, 0,3-0,3 % (19,7 ezer) kutzovlach, albán (19,7 ezer) és bolgár (16,8 ezer). Felekezetileg a lakosság 96,1 %-a ortodox, 2,0 %-a (126,0 ezer) muzulmán. A 10 tartomány közül nyolc homogén görög. Epiruszban 17,0 ezer albán (4,1 %) él. A Bulgáriától megszerzett 60,4 %-os görög többségű Nyugat-Trákiában (Evrosz, Rhodope) 93,8 ezer (30,9 %) török, 16,7 ezer (5,5 %) bolgár, 3,2 ezer (1,1 %) albán él. Görög-Macedónia lakosságából 82,5 % görög, 5,7 % (80,8 ezer) macedoszláv, 5,1 % török, 4,1 % (59,1 ezer) spanyol zsidó.


194b) Parlamenti választás Görögországban, 1926


1 Liberális Párt

2 Néppárt

3 tartományhatár

4 kerülethatár

5 különleges körzet


A köztársaság 1926. nov. 7-i első parlamenti választásán az 1.567,4 ezer jogosult 61,3 %-a szavaz érvényesen. Győz a kilenc tartomány közül nyolcban első venizelista Liberális Párt 36,4 %-al (121 mandátum a 286-ból). Második a Peloponészosz nagyrészét magában foglaló Nauplionban győztes (31,2 %) Néppárt 20,3 %-al (60), harmadik Metaxas Szabadelvű Pártja 15,8 %-al (52), negyedik az LP-hez közel álló Republikánus Szövetség 6,5 %-al (17), ötödik az Agrárius Párt 5,0 %-al (8). A 4,4 %-al (10) hatodik kommunista Egységfront Nyugat-Trákiában 13,2 %-al harmadik (Evrosz 16,0 %, Rodope 13,5 %). Lárisza kerületben 14,9 %-ot, Szaloniki kerületben 10,9 %-ot ér el.


 

 
 
  <<| előző térkép

193. Az albán nemzet Albániában az I. világháború után

>>| következő térkép

195. Területi problémák Európában a II. világháború küszöbén

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék