EMA » térképek » Köztes-Európa »
198. Csehszlovákia felosztása, 1938-1939
 
   
A Henlein irredenta csehszlovákiai német pártját támogató Németország az anschluss után a szudétanémetek önrendelkezését követeli. A népszavazást Csehszlovákia a biztos vereség tudatában és precedenstől tartva nem vállalja (a felajánlott kantonizálás viszont a szudétanémeteknek kevés). Végül Németország a Szudétavidék átengedése mellett a lengyel és magyar igények kielégítését is követeli.

Németország, Olaszország, Anglia és Franciaország olasz közvetítéssel (Csehszlovákia nélkül) hozott 1938. szept. 29-i müncheni döntése a német félnek ítéli a Szudétavidéket. A kapcsolódó november 2-i bécsi német-olasz döntéssel Magyarország kapja Szlovákia déli sávját és Kárpátalja délnyugati magyarlakta területét, Lengyelország (határkorrekciók mellett) a már megszállt Olsa-területet Tescheni Sziléziából. A maradék Csehszlovákia keretében Szlovákia (október 6.) és Kárpát-Ukrajna (október 8.) autonómiát kap. Ekkor merül fel az ország "Nyugat(i)-Szlávia" elnevezésének gondolata.

A kötelezőnek nyilvánított katonai szolgálatot megtagadó Szlovákiát 1939. márc. 9-én cseh csapatok szállják meg, mire március 14-én kikiáltja a függetlenséget, amit azonnal elismer Németország és (a márc. 14-i berlini német-cseh szerződés értelmében Cseh-Morva Protektorátus néven a Német Birodalom védnöksége és megszállása alá kerülő) Csehország. Az 1939 novemberére befejeződő határkorrekciók után (melyek során visszaszerzi Skalitét, de visszautasítja Hitler Zakopane annektálására vonatkozó ajánlatát) 38,7 ezer km2 területű és 2,7 millió lakosú Szlovákiát Európa összes országa elismeri (a Szovjetunió is). Egy szlovák-német szerződés a német hadsereg rendelkezésére bocsátja Szlovákia mintegy 5 %-nyi nyugati részét (de facto német protektorátus). Magyarország március 15-én annektálja a maradék Kárpátalját.

Csehország 1939 márciusi elfoglalásával Németország megszegi a müncheni szerződést, ezért Anglia és Franciaország felmondja, majd (Anglia 1942. aug. 5-én, De Gaulle emigráns kormánya szeptember 29-én) semmisnek nyilvánítja.


198a) Nagy-Felső-Szilézia, 1941

1 Nagy-Felső-Szilézia, 1941

2 német-szlovák határ, 1939-től

3 új határ Felső-Szilézia és a Főkormányzóság ill. a

Protektorátus között

4 új határ Felső-Szilézia és Wartheland, Alsó-Szilézia

ill. a Szudétavidék között

5 Felső-Szilézia részeinek határa


Németország 1941-ben Német Felső-Szilézia, Lengyel Felső-Szilézia, Hultschin, Csehszlovák Tescheni Szilézia, Lengyel Tescheni Szilézia, a galíciai Biala és az egykori Kongresszusi Lengyelország délnyugati Sosnowieci körzetéből Kattowitz fővárossal létrehozza Nagy-Felső-Sziléziát. A II. világháború után a győztesek újra felosztják (199. térkép).


 

 
 
  <<| előző térkép

197. A békés német expanzió, 1935-1939

>>| következő térkép

199. Szilézia újrafelosztása, 1938-1945

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék