EMA » térképek » Köztes-Európa »
20. Görögök a Török Birodalomban, 1895 és 1914
 
   
Az Oszmán Birodalom életében elsősorban a tercier szektor működtetőiként, főhivatalnokokként és vezető egyháziakként szerepet játszó görögök szerte a birodalomban nagy számban megtalálhatók: számuk 1895-ben 2.569,9 ezer fő (a lakosság 13,5 %-a), ami nagyjából egyenlő a korabeli Görögországban élő görögök számával.

A törökországi görögök száma és aránya legnagyobb az európai részeken: az Isztambuli vilajettel együtt 1.384,2 ezer fő. Három vilajet van a birodalomban, ahol a görögök többséget alkotnak: a kis Csataldzsai Konstantinápoly bejáratánál (59,9 % = 36,5 ezer), a Janinai (55,7 % = 287,8 ezer) és a Monastiri a relatív többséget jelentő 38,3 %-al (272,2 ezer fő). Kis-Ázsiában (az Isztambuli vilajet nélkül) 419,1 ezer görög található, Krétán 253,1 ezer (88,3 %). Az egyéb ázsiai részek közül arányuk 10,0 % fölötti Izmid (12,1), Biga (12,3) és Trabzon (15,5) vilajetekben.

A Balkán-háborúk után (1914) a birodalomban maradt görögök száma 1.729,8 ezer (a lakosság 9,3 %-a). Ebből a maradék európai területen található (Isztambullal) 456,5 ezer.

Kis-Ázsiában 540,2 ezer görög él (ld. még 104a. térkép). A többi ázsiai rész közül számuk és arányuk viszonylag jelentős a Fekete-tenger déli partvidékén, elsősorban Trabzon (161,6 ezer = 14,4 %) és Canik (98,7 ezer = 25,1 %) vilajetekben. A belső vidékek közül számottevő görög él a Nigdei (58,3 ezer = 20,0 %) és a Sivasi (75,3 ezer = 6,4 %) vilajetben. A Közel-Keleten a Beyruti vilajetben él 87,2 ezer görög (10,6 %), a Szíriaiban 61 ezer (6,6 %).

A nagyszámú kisázsiai-anatóliai görög motiválja Görögország kísérletét az itteni göröglakta területek megszerzésére, ami a sévres-is békével csaknem sikerrel jár. A vesztes görög-török háborút lezáró lausanne-i béke (142. térkép), s mindenekelőtt az abban előírt kötelező lakosságcsere (143. térkép) végrehajtása kihúzza a görög Nagy Eszme alól az etnikai talajt.


20a) A görög nemzet Köztes-Európában, 1951/1980

A görög nemzet mai nagysága 9.281,8 ezer. Ennek 95,8 %-a él az anyaországban (8.809,8 ezer), ahol a lakosság 93,0 %-át teszi ki.

Görögországon kívül a legnagyobb görög etnikum a volt Szovjetunió területén él (336,9 ezer), ezen belül Ukrajnában (106,9 ezer) - zömmel a Donyeci körzetben (93,9 ezer = 1,9 %) -, valamint Grúziában (89,2 ezer). Albániában (Észak-Epirusz) él kb. 40 ezer görög (egy igen tág határok között mozgó 1992-es görög becslés szerint 60-400 ezer), Bulgáriában 7,4 ezer (Burgasz környékén 2,5 ezer), Romániában 5,1 ezer (Braila és Bukarest körzetében 1-1 ezer), Jugoszláviában elszórva 1,6 ezer. A mai Törökországban élő görögök száma 48,0 ezer (0,3 %).


 

 
 
  <<| előző térkép

19. Görögök az európai Törökországban, 1912

>>| következő térkép

21. Németek Köztes-Európában, 1897/1910

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék