EMA » térképek » Köztes-Európa »
201. A megcsonkított Csehország, 1939
 
   
A versailles-i rendezéssel létrehozott Csehszlovákia (163. térkép) területe 140,4 ezer km2, lakossága 1930-ban 14.726,2 ezer fő. Ezen belül a cseh "történelmi országok" (Csehország, Morvaország, Szilézia), azaz a tágan vett Csehország területe 78,9 ezer km2, amelyen 10.579,7 ezer lakos él. Közülük 70,6 % cseh, 28,1 % német és 0,7 % (72,0 ezer, ebből 70,0 ezer az Olsa-területen) lengyel (166. térkép).

Az 1938-as döntésekkel (198. térkép) Csehszlovákia 41,2 ezer km2-t (29,3 %) veszít 4.448,0 ezer (30,2 %) lakossal. Ezen belül Csehországtól elkerül a Szudétavidék 29,1 ezer km2-el és 3.408,0 ezer (79,3 %-ban német) lakossal (a szudétanémetekről ld. 245. térkép). Lengyelországhoz kerül a 0,8 ezer km2 területű és 171,6 ezer lakosú (70 ezer lengyel, 10 ezer német, a többi cseh és szlovák) Olsa-terület.

A maradék csehszlovák állam területe 1939 elején (200. térkép) 99,2 ezer km2, lakossága 10.278,2 ezer fő. Ezen belül az autonóm Szlovákia területe 38,4 ezer km2, lakossága 2.463,9 ezer fő (az 1939 márciusában függetlenné váló szlovák állam területe 38,2 ezer km2, lakossága akkor 2.691,0 ezer). Az autonóm Kárpát-Ukrajna területe 11,1 ezer km2, lakossága 552,4 ezer. Csehország (1939 márciusától Cseh-Morva Protektorátus) területe 49,0 ezer km2, lakossága 7,0 millió, amelynek 96,3 %-a cseh. Az ország területén maradt 3,7 % (261,5 ezer) német nagyrészt Jihlava/Iglau, Brno/Brünn és Olomouc/Olmütz nyelvi szigeteinek területén él.


201a) Morvaország etnikumai és dialektusai, 1926

A 26,8 ezer km2 területű Morvaország lakossága 1921-ben (a 46,4 ezer idegent nem számítva) 2.616,4 ezer fő. A lakosság 78,3 %-a (2.048,4 ezer) "csehszlovák". Hivatalos becslés szerint ennek 0,3 %-a (7,2 ezer) szlovák és 78,5 %-a (2.041,2 ezer) cseh.

Travnicek 1926-es nyelvjárási térképe szerint a morvaországi "csehszlovák" lakosság négy nagyobb dialektust beszél: az ország középső részén a hanákot (a tulajdonképpeni morvát), egy széles nyugati sávban a csehhez, a Morva-medence területén a szlovákhoz közelebb álló nyelvjárást, míg a Troppaui Szilézia és a Tescheni Szilézia között, a Becva felső folyása fölött a lachot mint polonizált cseh dialektust (a morva etnikumról ld. 247c. térkép).

Az 547,6 ezer (20,9 %) német három nagyobb, a szomszédos területekről átnyúló tömbben helyezkedik el: a Morava felső folyásától északra (amely a Troppaui Sziléziából nyúlik át), a Morava és a Svitava között (a csehországi Szudétavidékről átnyúlva) és a Thaya völgyében (amely a Cseh-erdő vidékéről, illetve Ausztriából nyúlik át). Ezek mellett három jelentősebb német nyelvi sziget van Morvaországban: a brünni (56,9 ezer német), az iglaui (26,3 ezer) és az olmützi (17,6 ezer).


 

 
 
  <<| előző térkép

200. Csehszlovákia 1939 elején

>>| következő térkép

202. Ostmark, 1938-1945

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék