EMA » térképek » Köztes-Európa »
205. Lengyelország felosztása, 1939
 
   
A szeptember 1-én induló német támadás (Litvánia a vilnai körzet felajánlása ellenére semleges marad) két átkaroló hadművelete 17-ére eldönti a hadjáratot (Varsó 27-én esik el): a kormány Romániába menekül, a csapatokat a kutnói, modlini, varsói katlanban bekerítik. Szeptember 17-én indul a szovjet támadás is. A német veszteség 48,0 ezer, a szovjet 2,6 ezer, a lengyel 200 ezer fő, 587 ezer lengyel esik német, 200 ezer szovjet fogságba. Utóbbi 14,5 (más: 21,9) ezres tisztikarát 1940. ápr. 3-máj. 13. között Katyn mellett kivégzik. A győztesek szeptember 28-án Varsóban barátsági és határmegállapító szerződést kötnek. Hitler október 6-án békét ígér egy maradék lengyel állam fejében (augusztus 23-án ez függőben marad), de a Szovjetunió ellenez egy német protektorátust, Anglia elvet egy újabb Münchent.


205a) A danzigi ultimátum, 1939

1 országhatárok, 1938

2 javasolt új határ

3 Kelet-Poroszországhoz

4 javasolt népszavazás

5 Bütow-Danzig területen kívüli út

6 Poznania-Gdynia területen kívüli út


Danzigban 1935-ben náci párt alakít kormányt, Hitler 1938. okt. 24-én deklarálja célként csatolását, 1939. márc. 21-én követeli a várost és a korridor területenkívüliségét. Lengyelország elutasítja (Anglia és Franciaország márc. 31-én garantálja határait). Ribbentrop augusztusi tervében Danzig Németországhoz kerül, Gdynia Lengyelországnál marad, a korridorban népszavazást tartanak. Lengyelország melletti döntésnél Bütow és Danzig között német, Németország mellettinél Gdynia és Poznania között lengyel területenkívüli út létesül. Szept. 1-én Danzig csatlakozik Németországhoz.


205b) A lengyel területek sorsa, 1939-1944

1 Lengyelország, 1938

2 német-szovjet határ, 1939-41

3 Lengyelország részei, 1941

4 Németországhoz

5 Főkormányzóság

6 Ostland Reichskomissariáthoz

7 Ukrajna Reichskomissariáthoz


Szovjet kézre kerül 201 ezer km2. Október 10-én 6,5 ezer km2-t kap Litvánia a Vilnai területből. A november 1-i népszavazással Ukrajna Lvóv központtal Nyugat-Ukrajnát (88,0 ezer km2), a 2-ival Belorusszia Vilnius (majd Bialystok) központtal Nyugat-Belorussziát (101,5 ezer km2) kapja. Német kézre kerül 187,6 ezer km2. Október 26-án a birodalomhoz csatolnak 92,0 ezer km2-t, 95,6 ezer km2-en létrejön a (Lengyel) Főkormányzóság Krakkó fővárossal. Az 1941-es támadással elfoglalt Bialystok körzetét a birodalomhoz, Kelet-Galíciát a Főkormányzósághoz, a belorusz területet Ostland, az ukránt Ukrajna Reichskomissariáthoz csatolják.


 

 
 
  <<| előző térkép

204. A II. világháború, 1939-1941

>>| következő térkép

206. A "litván sáv" problémája, 1939-1941

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék