EMA » térképek » Köztes-Európa »
21. Németek Köztes-Európában, 1897/1910
 
   
Az 1910-es (ill. 1897-es) népszámlálások szerint Németországtól keletre (Oroszországban és a Német-Ausztria nélküli Osztrák-Magyar Monarchiában) összesen 7.581,7 ezer német él.

Az Osztrák-Magyar Monarchiában (Német-Ausztriát leszámítva) élő németek száma 5.862,2 ezer, a kelet-európai német kisebbség 77,3 %-a. A legnagyobb német etnikum a szűken vett Csehországban (2.467,7 ezer fő = a lakosság 36,5 %-a), Morvaországban (719,4 ezer = 27,4 %) és Sziléziában (325,5 ezer = 43,9 %) található (245. térkép). Viszonylag jelentős számú német él Bukovinában (168,9 ezer fő = 21,2 %). Elhanyagolható a németek száma Galíciában (90,1 ezer = 1,1 %), Krainában (27,9 ezer = 5,4 %), Isztriában (13,3 ezer = 3,4 %), Görz/Gradiscában (4,5 ezer = 1,8 %), Triesztben (4,5 ezer = 1,8 %) és Dalmáciában (3,1 ezer = 0,5 %).

A Magyar Királyságban 1910-ben 2.037,4 ezer német él (9,8 %), ezen belül Magyarországon 1.903,4 ezer (10,4 %), Horvátországban 134,1 ezer (5,1 %). Legjelentősebb területeik a későbbi Burgenland (278,3 ezer = 34,2 %-a), Tolna-Baranya vidéke 186,2 ezer (30,0 %). A felvidéki német szigetek közül jelentős a szepesi (38,4 ezer = 22,2 %) és a Túróc-Bars megyei (28,4 ezer = 12,1 %). A Délvidéken Bánátban (184. térkép) 426,2 ezer német él (21,3 %), elsősorban Torontál (165,8 ezer = 26,9 %) és Temes megyében (165,9 ezer = 33,1 %). A Bácskában a németek száma 190,7 ezer (23,5 %), Erdélyben 234,1 ezer fő (8,7 %).

Az Orosz Birodalomban él (1897) a kelet-európai németek 22,7 %-a (1.719,5 ezer). Ezen belül a Orosz-Lengyelországban (23. térkép) számuk 407,3 ezer (5,5 %), Volhíniában a Luck-Zsitomir körzetben 171,3 ezer (5,7 %), Herszonban 123,5 ezer (4,5 %), Jekatyerinoszlavban 81,0 ezer (3,8 %), a Volga-vidéken (24. térkép) Szamarában 224,3 ezer (8,2 %) és Szaratovban 166,3 ezer (6,9 %), a Fekete-tenger vidékén Tauriában 78,3 ezer (5,4 %), Besszarábiában 60,2 ezer (3,1 %), a Baltikumban 201,5 ezer (22. térkép).


21a) Németek Romániában, 1977

Az I. világháborút követő határmódosulások következtében a román állam elsősorban Erdély területén valamint Kelet-Bánátban örököl jelentős német kisebbséget. Ezeket a két világháborút követő népességmozgás, majd az NSZK "családegyesítési programja" (1978-) megritkítja (az erdélyi németek/szászok száma 1990-ig negyedére, mintegy 100 ezer főre csökken), de számuk még ma is viszonylag jelentős.

Az 1977-es népszámlálás szerint Romániában összesen 359,1 ezer német él (arányuk az 1930-as 4,1-ről 1,6 %-ra csökken). Számuk legnagyobb Temes (93,9 ezer = 13,5 %) és Szeben (92,1 ezer = 19,1 %) megyékben, jelentős Aradban (38,4 ezer = 7,5 %) és Brassóban (35,9 ezer = 6,2 %), számottevő Krassó-Szörényben (20,0 ezer = 5,2 %), Marosban (17,4 ezer = 2,9 %) és Fehérben (11,1 ezer = 2,7 %).


 

 
 
  <<| előző térkép

20. Görögök a Török Birodalomban, 1895 és 1914

>>| következő térkép

22. Németek a Baltikumban, 1897

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék