EMA » térképek » Köztes-Európa »
218. Külföldi munkaerő Németországban, 1941
 
   
A hatalomra került náci párt négyéves tervek keretében készíti fel az országot a háborúra (1936 októberében jön létre H. Göring vezetésével a Négyéves Terv Hivatala). Egyik alapvető szociális célként az 1932-ben a munkaképes lakosság egyharmadát kitevő munkanélküliséget (elsősorban az infrastruktúra kiépítését célzó közmunkákkal) 1938-ra felszámolják. A hadigazdaságra történő 1939-es átállás során már munkaerőhiány lép fel.

A hadigazdaság 1939 májusában 39,1 milliós munkaerőállománya a mozgósítások következtében (a német hadsereg létszáma az 1939-es 1,5 millióról 1942-ig a veszteségekkel együtt 10 millióra nő) 1941 májusáig 33,1 millióra csökken. Ugyanekkor a hadiiparban foglalkoztatottak száma 2,4-ről 5,3 millióra nő, tehát a háborút elsősorban a polgári gazdaság sínyli meg. A hiányt egyre kevésbé lehet kielégíteni a legfiatalabb és idősebb korosztályok munkába állításával, félmillió kisüzem bezárásával, az "élettér" német szükségletre termelésével (nők bevonásával a náci állam nem próbálkozik, 14 milliós munkaerőállományuk változatlan marad).

A pótlólagos munkaerőigény kielégítésére és a mozgósítás miatt kiesettek pótlására az országban már a Szovjetunió elleni támadás küszöbén jelentős külföldi munkaerő dolgozik. Az idegen munkaerő toborzásának legelterjedtebb formája 1941-ig a lengyel és nyugati hadifoglyok, valamint a Lengyelországból félig toborzott, félig kényszeríttet "civil munkások" alkalmazása. A térképen ábrázolt 1941. ápr. 25-i állapot szerint Németország munkaerőállományának közel 10 %-át (3 millió) már külföldi munkaerő teszi ki. Arányuk a munkaerőállományban legnagyobb (13 % fölötti) Pomerániában és Alsó-Szászországban, legkisebb (4 % alatti) Szászországban és Délnyugat-Németországban.

Az orosz hadjárattal az addigi eszközök már kevésnek bizonyulnak. Az 1942 tavaszi újabb centralizáció (a hadigazdaság alárendelése a hadügyminisztériumnak), majd 1943 elején a civil szférát teljesen a hadigazdaság szolgálatába állító "totális háború" meghirdetése során dominánssá válik az erőszakos munkaerőszerzés a korábbi gazdasági kényszerrel szemben. Az 1942 március-júliusa közötti négy hónapban 1,5 millió új munkaerőt visznek a Birodalomba, s 1943 tavaszán már 3,6 millió külföldi "civil munkás" dolgozik Németországban: 1,6 millió a hadianyaggyártásban, 200-200 ezer a bányászatban és az építőiparban, 1 millió a mezőgazdaságban, 600 ezer a közlekedésben, illetve a tercier szektor egyéb területein. Emellett a 4 millió hadifogoly közül is 1,5 milliót a haditermelés foglalkoztat.

A háborús erőfeszítések során 1944 őszére a német munkaerőállomány 27,5 millióra csökken, miközben a külföldi munkaerő száma 7,5 millióra emelkedik (az 1944 januárjára deportált kb. 1 millió francia férfit az év folyamán lényegében munkásként szállítják Németországba).


 

 
 
  <<| előző térkép

217. A német "új rend" Európában, 1942

>>| következő térkép

219. Kísérlet a zsidóság megsemmisítésére a II. világháborúban

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék