EMA » térképek » Köztes-Európa » Köztes-Európa és a modern birodalmak (1926-1945)
219. Kísérlet a zsidóság megsemmisítésére a II. világháborúban
 
   
Míg 1900-ban (25. térkép) a zsidóság 82,0 %-a, 1939-ben a világ 16.724 ezres zsidóságának 56,7 %-a, azaz 9.480 ezer fő él Európában (a lakosság 1,8 %-a).

Ezen belül Köztes-Európa (a Szovjetunióval) 8.859 ezres zsidó etnikumából (a világ zsidóságának 53,0 %-a) Lengyelországban él 3.250 ezer, Ukrajnában 1.712 ezer, Romániában 850 ezer, Oroszországban 616 ezer, Németországban 500 ezer, Belorussziában 497 ezer, Magyarországon 445 ezer, Csehszlovákiában 357 ezer, Ausztriában 191 ezer, Litvániában 155 ezer, Lettországban 95 ezer, Görögországban 73 ezer, Jugoszláviában 68 ezer, az európai Törökországban 50 ezer. Olyan zsidó többségű vagy jelentős zsidó kisebbséggel rendelkező városok vannak a területen, mint Cernauti (43,6 ezer = 47,4 %), Minszk (53,7 ezer = 40,9 %), Lvov (76,9 ezer = 35,0 %), Lódz (155,9 ezer = 34,5 %), Varsó (309,2 ezer = 33,0 %), Kovno (25,0 ezer = 27,1 %), Krakkó (45,2 ezer = 24,6 %), Budapest (217,5 ezer = 23,5 %) stb.

A náci Németország az 1935. szept. 15-i nürnbergi faji törvényekkel bezáróan megfosztja a zsidóságot polgárjogaitól, az 1938. nov. 9-10-i "kristályéjszakával" megkezdődnek a rendszeres pogromok, 1941-től a deportálások. A zsidóságot elsősorban a Főkormányzóság területére ("Lublinland") összpontosítják. A zsidók Európából történő eltávolításáról, illetve megsemmisítéséről (az Endlösungról, a zsidókérdés "végleges megoldásáról") az 1941. júl. 31-i rendelet határoz, s az ennek jegyében tanácskozó 1942. jan. 20-i "Wannsee-i konferencia" mintegy 11 millió zsidó eltávolítását (keletre telepítését, illetve megsemmisítését) tűzi célul.

Az első megsemmisítő táborok 1942 tavaszától üzemelnek, s a következő években Európa egész német fennhatóság alatt álló területéről rendszeressé válnak a deportálások a leghírhedtebb megsemmisítő táborokba (Treblinka, Sobibor, Majdanek, Belzec, Auschwitz, Chelmno/Kulmhof). Becslések szerint 1945-ig az európai zsidóság felét, kb. 5,3 millió főt ölnek meg.

A zsidók önálló ellenállása szinte kizárólag a lengyel területekre jellemző, s ezek közül is kiemelkedik a varsói gettólázadás 1943 április-májusában.


219a) Zsidó halottak, 1939-1945

Döntően a náci, illetve a nácik által inspirált népirtás során (a két világháború közötti határokon belül) Lengyelországban 3 millió zsidót ölnek meg, az európai Szovjetunió területén 1 milliót (Oroszország 500 ezer, Ukrajna 350, Fehéroroszország 150 ezer).

A kontinensen 1948-ban 3.780 ezer (0,6 %) zsidó él, a világ zsidóságának 33,2 %-a. A Köztes-Európában maradt 2.924 ezer zsidó a világ zsidóságának 25,7 %-a (egész Szovjetunió 2,0 millió, Románia 380 ezer, Magyarország 174 ezer, egész Németország 153 ezer, Lengyelország 80 ezer).


 

 
 
  <<| előző térkép

218. Külföldi munkaerő Németországban, 1941

>>| következő térkép

220. Cigányellenes intézkedések a II. világháború alatt

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék