EMA » térképek » Köztes-Európa »
22. Németek a Baltikumban, 1897
 
   
A balti németek néhány jól körülhatárolható régióban helyezkednek el: a hat kormányzóság (Észtföld, Livföld, Kurföld, Kovno, Vilna, Grodno) 201,5 ezer főnyi német etnikumának 74,0 %-a (149,6 ezer fő) Lívföldön és Kurföldön található - aránylag éles vonalat jelent tehát a Zsidó Letelepedési Körzet kovnói északi határa (25. térkép).

Minimális a németek aránya Vilnó kormányzóságban (0,2 % = 3,9 ezer), Grodnóban (0,6 % = 10,3 ezer) és Kovnóban (0,7 % = 21,8 ezer) - utóbbiak 47,8 %-a Rosszieni járásban él. Kis koncentrált német etnikum található Észtföld kormányzóságban (16,0 ezer = 3,9 %). A kormányzósági németek 72,0 %-a a Revali járásban, ezen belül 10,4 ezer fő, azaz 64,7 % Revalban (és a hozzá kapcsolódó Baltijszkij Portban) él.

Lívföld kormányzóság (98,6 ezer = 7,6 %) Rigai járásában él a kormányzósági németek 73,0 %-a (72,1 ezer fő). Ezen belül Riga városában található a legnagyobb, 67,3 ezer fős baltikumi német csoport (a lívföldi németek 68,3 %-a, a hat kormányzóság német etnikumának harmada), a város lakosságának a lett relatív többség után legjelentősebb etnikuma (23,8 %).

Kurföld kormányzóságban (7,6 % = 51,0 ezer) helyezkednek el legegyenletesebben a németek (főként a kormányzóság nyugati felén): néhány városban arányuk meghaladja vagy eléri az egyharmadot (Doblen 36,8 %, Bauska 36,5 %, Windau 35,7 %, Hasenpoth 33,2 %). Ezekben a városokban csak a lett (illetve kur) etnikum nagyobb (azonban ezek jóval kisebb aránya városlakó). Több városban arányuk 24-28 % között mozog (Tuckum 27,7 %, Mitau 27,2 %). A legnagyobb német tömb (15,4 ezer fő, a kormányzósági németek 30,0 %-a) Goldingenben található, ahol a lakosság 23,8 %-át teszik ki.

A balti németek - ellentétben a Volga-vidékiekkel (24. térkép) - kimondottan városlakók: Észtföldön 73,0 %-uk (a kormányzóság lakosságának 18,7 %-a él városban), Lívföldön 84,0 %-uk (a kormányzósági átlag 29,3 %), Kurföldön 73,7 %-uk él városban (az átlag 23,1 %). Észtföldön a városi lakosság 15,2 %-a német (Reval 15,9 %-a), Lívföldön 21,8 %-a (Riga 23,8 %-a), Kurföldön 24,2 %-a (Mitau 27,2 %-a).

A balti német etnikum - a Német Birodalom keleti expanziójának hivatkozási alapja - gazdasági erejét, politikai befolyását és a kormányzóságok magasfokú kultúráját (89. térkép) már a lovagrendi állam megalapozza (45. térkép). Később jelentős kiváltságokkal rendelkeznek az Orosz Birodalmon belül, a nagybirtokosok jórésze közülük kerül ki (ugyanakkor a jobbágyságot Észtföldön már 1816-ban, Lívföldön 1819-ben felszámolják), s a cári udvar politikai döntéseire is befolyással vannak. Gazdasági és politikai hatalmukat a függetlenné váló balti államok törik meg az I. világháború után (de kulturális autonómiával rendelkeznek).

A világháborúk és a kapcsolódó repressziók felszámolják a balti német etnikumot: Észtországban 3,5 ezer (0,2 %), Lettországban 2,9 ezer (0,1 %), Litvániában elhanyagolható számú német maradt.


 

 
 
  <<| előző térkép

21. Németek Köztes-Európában, 1897/1910

>>| következő térkép

23. Németek a Visztulai Kormányzóságokban, 1897

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék