EMA » térképek » Köztes-Európa »
227. Népességmozgás Európában, 1939-1944
 
   
A II. világháború alatt (s méginkább a háborút követő rendezés során) korábban soha nem látott nagyságrendű népességmozgás zajlik a kontinensen, részint ugyan a korábbiakhoz hasonlóan spontán jelleggel, mindenekelőtt azonban nemzetközi szerződésekben előírt állami szervezésben.

Az 1939 szeptemberi német-szovjetorosz barátsági és határegyezmény (204a. térkép) lehetővé teszi a kölcsönös népességcserét. Ezt azután különféle további egyezmények konkretizálják.

A gyarapodó Németország a szövetségeseivel kötött számos szerződésben biztosítja a "népi németek" (volksdeutsch) hazatelepülését. Az 1939-41 közötti német migrációt ez a térkép nem ábrázolja (ld. 217b. térkép).

Lengyelország 1939 szeptemberi német megtámadásakor (205. térkép) a lakosság jelentős része (becslések szerint összesen mintegy 9 millió lengyel, zsidó és orosz) keletre, azaz szovjet területekre menekül. Analóg migráció zajlik Franciaország 1940 júniusi német megtámadásakor, illetve legyőzésével: a lakosság számottevő része a megszállt Észak-Franciaországból Dél-Franciaországba, Algériába és Angliába menekül.

A Szovjetunió Kelet-Lengyelország 1939 szeptemberi megszállása és a Baltikum 1940-es annektálása után összesen mintegy 1,7 millió lengyel, észt, lett és litván állampolgárt deportál Szibériába.

A Szovjetunió elleni 1941-es német támadás után a szovjet területen (mindenekelőtt a Krimben és a Volga-vidéken) élő németeket szintén az Uralon túlra telepítik, hasonlóképpen a többi "kollaboráns etnikumokat" (krimi tatárok stb.).

A szovjet területek 1941-1943 közötti német megszállása alatt összesen mintegy 1,9 millió orosz, ukrán, belorusz, litván, lett és észt menekül a kommunizmus alól felszabadulva nyugatra.

Az 1944-45-ös kelet-európai szovjet hadjárat során a felszabadított/megszállt területekről összesen kb. félmillió németet, lengyelt, magyart, bolgárt, románt deportálnak Szibériába.

Ugyanekkor összesen mintegy 7 millió német menekül a vörös hadsereg elől hátráló német csapatok védőszárnya alatt Németországba.

Mindemellett a kisebb területcserék - Észak-Erdély, Dél-Dobrudzsa, Nyugat-Trákia és Görög-Macedónia keleti része, Albánia, Horvátország stb. - miatt főként a Balkánon és határos részein zajlik tömeges helyi migráció.

A Balti-tenger és a Fekete-tenger között az 1939-1946-os időszakban hozzávetőleg 20 millió ember kényszerül elhagyni lakóhelyét.

A migráció azután - immár elsősorban a háborút lezáró szerződések által kikényszerítve és következésképpen államilag szervezve - 1945-től tovább folytatódik (231. térkép).


 

 
 
  <<| előző térkép

226. Albánia területi gyarapodása, 1941

>>| következő térkép

228. Antifasiszta ellenállás Európában, 1941-1945

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék