EMA » térképek » Köztes-Európa »
230. Az európai országok embervesztesége a II. világháborúban
 
   
A világháború során Európa (a Szovjetunióval) lakosságának 7,5 %-a: 38.930 ezer ember hal meg. Legnagyobb veszteség abszolút értelemben az európai Szovjetuniót éri 20.600 ezer fővel (a lakosság 15,1 %-a), a lakossághoz viszonyított legnagyobb veszteség Lengyelországot 16,4 %-al (5.600 ezer fő), de magas Jugoszláviáé (11,2 % = 1.700 ezer) és az I. világháború után újra kivérző balti országoké is (Észtország 12,7 % = 144 ezer, Litvánia 12,0 % = 302 ezer, Lettország 10,7 % = 209 ezer). Abszolút értelemben kiemelkedő Németország 7.050 ezres (9,5 %) vesztesége. Franciaországé 600 ezer fő (1,4 %). Köztes-Európában különösen sújtja még a háború Csehszlovákiát (468 ezer = 3,1 %), Romániát (460 ezer = 2,4 %) és Magyarországot (420 ezer = 4,7 %).


230a) Katonai emberveszteség a II. világháborúban

A kontinens 18.798 ezres katonai veszteségéből (az összes emberveszteség 48,3 %-a) abszolút értelemben (13.600 ezer) és viszonylagosan (10,0 %) kiemelkedik az európai Szovjetunió. Utána Németország szenvedi el a legnagyobb veszteséget 3.250 ezer fővel (4,4 %). Köztes-Európa országai közül arányában és nagyságában kiemelkedő Jugoszlávia (2,0 % = 300 ezer), Magyarország (1,6 % = 300 ezer) és Románia (1,0 % = 200 ezer) katonai vesztesége, de arányaiban magas Finnországé is (2,3 % = 86 ezer).


230b) Német hadifoglyok az európai országokban, 1945

A 11.094 ezer (ebből 4 millió a kapitulációs) német hadifogolyból nyugati fogságba esik 7.745 ezer, keletibe 3.349 ezer. A hadifogságban meghal 1.211 ezer (10,9 %): nyugaton 28,2 ezer (Franciaországban 21,9 ezer), azaz 0,4 %, keleten 1.182,9 ezer (a Szovjetunióban 1.094,3 ezer), azaz 35,3 %.

A térkép az 1945-ös hadifogolycserék után kialakult helyzetet ábrázolja. Nyugaton Hollandia, Belgium, Luxemburg nem ejt foglyot, Franciaország csak 245 ezret. Az Egyesült Államok 3.800 ezer német hadifoglyából átad Franciaországnak 667, Belgiumnak 31, Luxemburgnak 5 ezret (az USA-ban 3.097 ezer marad). Anglia 3.700 ezer foglyából átad Belgiumnak 33, Franciaországnak 25, Belgiumnak 7 ezret. A keleti fronton Jugoszláviától (194 ezer) eltekintve csak a Szovjetunió ejt 3.155 ezer hadifoglyot. Ebből átad Lengyelországnak 70, Csehszlovákiának 25 ezret. A győztesek közül nem ejt és nem vesz át hadifoglyot Norvégia, Dánia, Görögország, Albánia. A semleges országok közül Svédország 3 ezer, Spanyolország 1,4 ezer német katonát internál.

A moszkvai külügyminiszteri konferencia 1947. ápr. 23-i döntése szerint 1948 végéig az összes hadifoglyot szabadon kell engedni. A Szovjetunióból és Lengyelországból 1950-ig térnek haza (a Szovjetunióból 28,5 ezer 1951-1956 között).


 

 
 
  <<| előző térkép

229. Felszabadító harcok Köztes-Európában, 1941-1945

>>| következő térkép

231. Népmozgások Európában a II. világháború nyomán, 1945-1952

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék