EMA » térképek » Köztes-Európa »
233. Megszállási övezetek a II. világháború végén
 
   
A Szövetségesek Franciaországot bevonva az 1945. jún. 5-i zónaszerződés szerint megszállják Nagy-Németországot, átvéve a hatalomgyakorlást zónáikban. A szovjet csapatok kiürítik a zónahatáron túl elfoglalt ausztriai, az angolszászok a németországi és csehországi területeket.

Németország területének 31,6 %-át (Hessen, Bajorország, Baden-Württemberg tartomány, Bréma és Bremerhaven városa) Majna-Frankfurt központtal az Egyesült Államok szállja meg (a lakosság 25,3 %-a = 16,5 millió), 30,0 %-át (Mecklenburg, Türingia, Szászország, Szász-Anhalt, Brandenburg tartomány) Berlinnel a Szovjetunió (29,8 % = 19,4 millió), 27,6 %-át (Schleswig-Holstein, Alsó-Szászország, Észak-Rajna-Vesztfália) Hamburggal Anglia (35,3 % = 23,0 millió), 10,8 %-át (Pfalz, Dél-Württemberg, Saar-vidék) Mainzzal Franciaország (9,6 % = 7,0 millió). Ausztriából (rendszerint a németekkel összefüggő zónákként) a Szovjetunió Alsó-Ausztriát, Burgenlandot és Felső-Ausztria Dunától északra fekvő Mühlviertel körzetét, Anglia Stájerországot és Karintiát (Tirol Lienzi körzetével), az Egyesült Államok Felső-Ausztria nagyrészét és Salzburgot, Franciaország Tirolt és Vorarlberget szállja meg. Berlint és Bécset külön négy-négy megszállási zónára osztják (utóbbiban össz-szövetségi zónát is kialakítva).

A megszállást szentesítő potsdami megállapodás után a békeszerződést 1947-ben csak Németország szövetségeseivel kötik meg. A megszállás 1990-ig tart (280, 285. térkép).


233a) Területi igények Németországgal szemben, 1945

1 országhatárok, 1937

2 Németország nem vitatott határai, 1945

3 Odera-Neisse határ, 1945

4 igények iránya


A legyőzött Németországgal szemben Dánia (bár a németek elfoglalták), természetesen Ausztria, továbbá Svájc nem támaszt területi igényt. Így 1945-ben az északi dán, valamint a déli határ a Saar-vidéktől a cseh Eger/Chebig adott.

Csehszlovákia követeli Ratibort, a glatzi/kladskoi kiszögellést (már de facto lengyel területek), majd a szovjet zónából az Érchegység gerincét az északi lejtőkkel, továbbá "visszaköveteli" a szorb Lausitz/Luzáciát (eszerint a Neisse lengyel-cseh határ lenne). Követeléseit a határrögzítésnél nem veszik ugyan figyelembe, de az ENSZ-től 1946. jan. 7-én még önálló államiságot igénylő Szorb Nemzeti Tanács 1947. jan. 20-i memorandumában csatlakozni kíván Csehszlovákiához (az 1948 februári prágai kommunista hatalomátvétel után a szorbok még abban az évben a német fennhatóság mellett foglalnak állást). Franciaország az Odera-Neisse határ elismerése fejében igényt támaszt a Rajna- és a Saar-vidékre (majd a Ruhr-vidékre is). Luxemburg, Belgium és Hollandia is követel kisebb határmenti területeket. Függőben marad az Odera-Neisse határ.


 

 
 
  <<| előző térkép

232. Tervek a német kérdés megoldására, 1941-1946

>>| következő térkép

234. Kommunista választási eredmények a megszállt Nagy-Németországban, 1945-1947

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék