EMA » térképek » Köztes-Európa »
238. A II. világháború és következményei a Baltikumban
 
   
A Szovjetunió kölcsönös segítségnyújtási szerződések keretében támaszpontokat kényszerít 1939. szept. 28-án Észtországra, október 5-én Lettországra 10-én Litvániára. Utóbbinak cserében a vilniusi területből átad 7,1 ezer km2-t a várossal. A balti németeket Németország repatriálja. Litvániába és Észtországba 1940. jún. 15-én, Lettországba június 17-én bevonul a szovjet hadsereg. A július 14-i szovjet típusú választáson a népfrontok győznek (Észtország 99,2 %, Lettország 97,6 %, Litvánia 92,9 %). Litvániát augusztus 3-án csatolják a Szovjetunióhoz (a belorusz kézen lévő vilnai területből ismét kap 2,6 ezer km2-t), Lettországot augusztus 5-én, Észtországot 6-án.

Az 1941-es német támadással mindhárom ország német kézre kerül (ld. még 217. térkép). A szovjet csapatok 1944 márciusától Észtországot és Litvániát, valamint Lettország túlnyomó részét elfoglalják (a kurföldi félszigeten a beszorított német csapatok a kapitulációval adják meg magukat). A Szovjetunió mindhárom országot újra annektálja.

Észtországtól a Szovjetunió elcsatolja a Narvától keletre fekvő három orosz járást (Raja, Piiri, Narva), valamint (Järvesuu, Meremäe és Mäe járás kivételével) a szintén orosz Petserit (összesen 2,4 ezer km2). Az ország területe 45,1 ezer km2 lesz. Lettországtól elcsatolja az orosz Augspils körzetét (1,2 ezer km2), így területe 64,6 ezer km2 lesz. Litvánia területe a Memel-vidék és a vilnai terület jelentős részének visszaadásával (12,4 ezer km2) 65,2 ezer km2 lesz. Észtország 1939-ben 1.130 ezer lakosa 1945-ig 850 ezerre, Lettországé 2 millióról 1,4 millióra, Litvániáé 2.950 ezerről 2.400 ezerre csökken.


238a) Ostland Reichskomissariat, 1941-1944

1 Reichskomissariat határa

2 főkerülethatárok

3 Reichskomissariat központja

4 főkerületi központok

5 Nagy-Németország határa

6 Belorusszia, 1940


A német kézre került balti országokból és a felosztott Belorusszia nyugati részéből (a keleti katonai megszállási zóna, a Bialystoki körzetet a birodalomhoz, déli sávját Ukrajnához csatolják) Riga központtal létrehozzák a Keleti Birodalmi Főbiztosságot.


238b) Kelet-Poroszország felosztása, 1945

A szovjet hadsereg Kelet-Poroszországot 1944-ben elfoglalja, de a tengerhez szorított német csapatok 1945. ápr. 9-ig védik Königsberget. A Szovjetunió annektálja a 15,1 ezer km2-es Északkelet-Poroszországot Königsberggel (a 2,7 ezer km2 Memel-vidék Litvániáé lesz), s Kalinyingrádi terület néven Oroszország exklávéját alkotja (239. térkép). A 21,9 ezer km2-nyi Délkelet-Poroszország lengyel kézre jut (233, 240. térkép).


 

 
 
  <<| előző térkép

237. A finn nemzet Finnországban, 1989

>>| következő térkép

239. Északkelet-Poroszország etnikai viszonyai, 1910

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék