EMA » térképek » Köztes-Európa »
240. Lengyelország helyreállítása a II. világháború után
 
   
Lengyelországot a háború fő területi változásaként nyugatra tolják. Teheránban (1943) a keleti határt a Curzon-vonalra, a nyugatit az Oderára helyezik (egész Kelet-Poroszországot Lengyelországnak szánva). Ezt a lublini kormány Belorussziával és Ukrajnával (1944. szept. 9.), valamint Litvániával (szeptember 24.) kötött egyezménye megerősíti. Jaltában 1945. febr. 8-án végleg a Curzon-vonalban rögzítik a keleti határt, a nyugatit függőben hagyva (azzal, hogy a keleten vesztett területekért Lengyelországot kárpótlás illeti nyugaton). Potsdamban (augusztus 2.) "ideiglenesen" leválasztják Németországról Kelet-Poroszországot és az Odera-Neissétől keletre eső területeket. A Szovjetunió október 6-án zónájából átengedi Lengyelországnak Stettint (Mikolajczyk londoni emigráns kormánya Breslau mellett Stettin annektálását is ellenzi) és az Odera-torkolat balpartjának 300 km2-es körzetét (a folyótorkolat 1985-től vitatott tengeri határát az 1989. máj. 22-i berlini lengyel-NDK szerződés rögzíti). Az NDK az 1950. jún. 7-i görlitzi/zgordeleci német-lengyel szerződéssel az új határt elfogadja. Az NSZK 1970-ig egyáltalán nem ismeri el, véglegesen csak 1990-ben.

Lengyelország 1945. nov. 13-án létrehozza a "visszaszerzett területek minisztériumát". Az 1946. jún. 30-i népszavazás a nyugati gyarapodásról (243. térkép) 91,4 %-os "igent" hoz (ugyanígy az 1948. máj. 29-i). A minisztériumot 1949. jan. 11-én felszámolják, 1950. jún. 28-án az új területeket integrálják, véglegesnek nyilvánítva az NDK-val közös "béke és barátság" határt. A szovjet-lengyel határt kijelölő 1945. aug. 16-i moszkvai egyezménnyel a Szovjetunió megszerzi a Curzon-vonaltól keletre fekvő összes területet. Az 1949. aug. 17-i különegyezményben felosztják Kelet-Poroszországot. A volt Wilnói vajdaság megosztott marad Litvánia (Vilnius) és Belorusszia (Lida) között (316. térkép). A galíciai határ az 1919-es Curzon A-vonalat követi.

Összességében Lengyelország a Szovjetunió javára elveszít 181 ezer km2-t (10 millió lakos), Németország kárára (a kiigazítások után) nyer 102,5 ezer km2-t (8,5 millió lakos). Területe 312,7 ezer km2 lesz.


240a) A galíciai lengyel-szovjet határmódosítás, 1951

1 új országhatár

2 régi országhatár

3 Magyarország határa, 1914

4 vasút

5 Szovjetunióhoz

6 Lengyelországhoz

7 Curzon A-vonal, 1919

8 szovjet-német határ, 1939


A Galícia sok viszontagságot megért felezővonalán (77a. térkép) 479 km2-t érintő 1951 februári lengyel-szovjet területcsere során Lengyelország a Lublini vajdaságból átadja Sokal-Belz-Krystinopol körzetét a Bug balpartján (a vasútvonallal) Ukrajna Lvóvi területének. Cserébe a Drogobicsi kerületből megkapja és a Rzeszówi vajdasághoz csatolja a jobbparti Ustrzyki Dolne körzetét a San forrásvidékén.


 

 
 
  <<| előző térkép

239. Északkelet-Poroszország etnikai viszonyai, 1910

>>| következő térkép

241. Népességmozgás a lengyel területeken, 1945-1950

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék