EMA » térképek » Köztes-Európa »
242. Nemzetiségek Lengyelországban, 1960
 
   
Az 1945 utáni Lengyelország területén 1939 januárjában élő 32.135 ezer lakos 62,4 %-a (20.045 ezer) lengyel. A 37,6 % (12.090 ezer) kisebbségből 27,9 % (8.967 ezer) német, 7,1 % (2.297 ezer) zsidó és 2,1 % (672 ezer) tágan vett orosz (elsősorban ukrán és belorusz).

Az etnikai viszonyok radikális módosulását elindító világháborút - benne a lengyel zsidók 92,3 %-ának (a 2.297 ezerből 2.120 ezer, azaz életben marad 177 ezer) megsemmisítését (219. térkép) - követő migráció során 4.500 ezer német menekül el és 2.275 ezret telepítenek ki (235. térkép). A 2.171 ezer repatriált német lengyelnek minősül. Így (az 1.716 ezer bizonytalan státusút nem számítva) az 1949 januári 22.362 ezer lakos 93,7 %-a (20.947 ezer) lengyel. A 6,3 % (1.415 ezer) kisebbségből 5,2 % (1.166 ezer) német, 0,6 % (131 ezer) ukrán és belorusz. A zsidók száma mintegy 35 ezer (241. térkép). Ettől kezdve a népszámlálási statisztikák nemzetiségi adatokat egészen 1989-ig nem közölnek.

Becslések szerint 1960-ban Lengyelország 29.795 ezer lakosának 98,5 %-a lengyel. Az 1,5 % (453 ezer) kisebbségből legszámottevőbb a 0,6 %- 0,6 % ukrán (180 ezer) és belorusz (165 ezer). Mellettük 31 ezer zsidó, 21 ezer szlovák, 19 ezer orosz, 12 ezer cigány, 10 ezer litván, 5 ezer görög, 3 ezer német, 2 ezer cseh és 5 ezer egyéb (elsősorban macedon) él az országban.

A legnagyobb arányú kisebbség 13,1 %-al (131 ezer) az Olsztyni vajdaságban - az egykori Délkelet-Poroszországban - található, ahol 55 ezer belorusz, 51 ezer ukrán, 7 ezer orosz él. Abszolút számukat tekintve legjelentősebb a Bialystoki vajdaság 137 ezres kisebbsége (12,5 %). Közülük 110 ezer belorusz, 12 ezer orosz, 10 ezer litván (Suwalki környékén) és 5 ezer ukrán. Viszonylag jelentős a Koszalini vajdaság 4,7 %-nyi (32 ezer) kisebbsége (29 ezer ukrán, 2 ezer cigány, 1 ezer német). A Szczecini vajdaság 3,4 %-a (24,5 ezer) kisebbség (11 ezer ukrán, 6,5 ezer zsidó, 5 ezer görög és macedon, 2 ezer cigány). A többi vajdaságban a kisebbségek aránya 1-2 % között mozog (Lublin, Rzeszów, Wroclaw, Zielona Gora), illetve 1 % alatt van (Warszawa, Gdansk, Kielce, Lódz, Opole, D. Slask, Kraków, Poznan, Bydgoszcz).

A zsidók közül az említett Szczecin (6,5 ezer) mellett 10,5 ezer él Slask/Sziléziában, 6,5-6,5 ezer Varsóban és Lódzban. A 21 ezer szlovák Spis/Orava körzetében él. Koszalin (1 ezer) mellett 2 ezer német található Wroclaw/Breslauban.

Német számítások szerint az Odera-Neisse határon túli "német keleti területeken" 1960-ban 1.598 ezer német él (a 29.726 ezer lakos 5,4 %-a), 400 ezer (1,3 %) ukrán, 200 ezer (0,7 %) fehérorosz, 70 ezer zsidó, 30 ezer cigány, 20 ezer szlovák és 5 ezer görög. Eszerint Lengyelország lakosságának 91,5 %-a (27.210 ezer) lengyel és 8,5 %-a (2.516 ezer) kisebbség. Friss adatok (1991) szerint az ország 37.219 ezer lakosából 2,8 % (1.025 ezer) kisebbség: 1,0 % (400 ezer) német, 0,6-0,6 % belorusz (230 ezer) és ukrán (220 ezer).


 

 
 
  <<| előző térkép

241. Népességmozgás a lengyel területeken, 1945-1950

>>| következő térkép

243. Országgyűlési választás Lengyelországban, 1947

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék