EMA » térképek » Köztes-Európa »
243. Országgyűlési választás Lengyelországban, 1947
 
   
Az 1944-től szovjet megszállás alá kerülő Lengyelország (240. térkép) hatalmi szerveként 1946 októberére összeállított 444 fős Országos Nemzeti Tanácsban a kommunista Lengyel Munkáspárt (PPR) 135, a Lengyel Szocialista Párt (PPS) 111, a Parasztpárt (SL) 62, Mikolajczyk ellenzéki Lengyel Parasztpártja (PSL) 57, a Demokrata Párt (SD) 37, a Keresztény Munkapárt (SP) 14, a Lengyel "Új Felszabadulás" Parasztpárt (PSL/NW) 2, három zsidó szervezet (Sion, Poalej Sion, Bund) 1-1 mandátumot szerez (23 képviselő független).

Az 1947. jan. 19-i egyetlen többpárti országgyűlési választáson a 12.701,1 ezer jogosult 89,9 %-a vesz részt. Az érvénytelen szavazatok száma 168,7 ezer (1,5 %). A kommunista orientációt elfogadó pártok (PPR, PPS, SL, SD) népfrontjellegű Demokratikus Blokkba tömörülnek.

A győzelmet a Demokratikus Blokk szerzi 80,1 %-al, amivel 380 helyhez jut a 444 fős egykamarás szejmben (PPS 116, PPR 114, SL 109, SD 41). A gazdát cserélő volt német területeken általában 90 % fölötti arányban győz. A közép-lengyelországi kerületekben aránya 65-90 % közötti. Leggyengébben Tarnów (49,3 %-os többség), Siedlce (51,1 %), Kraków (52,6 %) és Poznan (57,0 %) kerületben szerepel. A fővárosban 65,5 %-ot ér el.

Az ellenzéki erők közül 10,3 %-al (26) legerősebb PSL átlagon fölül szerepel a fővárosban (21,0 %), Pruszków (20,0 %), Minsk-Mazowiecki (17,4 %), Zgierz (19,8 %), Pabianice (20,6 %), Chelm (22,0 %), Siedlce (23,9 %), Poznan (21,3 %), Leszno (19,4 %), Gniezno (23,1 %), Kraków (27,3 %), Tarnów (27,7 %), Rzeszów (18,3 %), Gorlice (18,8 %) kerületben. Az SP 4,7 %-ot - Lódz városában 28,9 %-ot - ér el (17), a PSL/NW 3,5 %-ot (7). A Keresztényszociális Katolikus Képviselők Klubja 3, más pártok 2, függetlenek 9 mandátumhoz jutnak.


243a) Népszavazás Lengyelországban, 1946

Az 1946. jún. 30-i népszavazáson a 13.604,5 ezer jogosult 85,3 %-a vesz részt. Az érvénytelen szavazatok száma 327,4 ezer (2,8 %). A népvándorlás miatt az egyes kerületekben nagyságrendekkel eltérő a szavazók száma (az adatok is csak hiányosan hozzáférhetők). A referendum három kérdése ("Helyesli-e a szenátus eltörlését? Helyesli-e a földreformot és a nagyipar államosítását? Helyesli-e Lengyelország új nyugati határait?") közül az elsőre 68,2 %, a másodikra 77,1 %, a harmadikra 91,4 % az "igen" aránya.

A térkép a lényegében a két világháború közötti politikai rendszer felszámolásáról döntő legfontosabb első kérdés "nem" szavazatainak arányát ábrázolja, ami a kihalt vagy telepesekkel épphogy benépesülő újonnan szerzett területeken a 31,8 %-os átlaghoz képest alacsony, a nagyvárosi körzetekben (Varsó, Lublin, Lódz, Poznan, Bydgoszcz) átlagos. Messze kiugrik Krakkó 83,9 %-os "nem" szavazata.


 

 
 
  <<| előző térkép

242. Nemzetiségek Lengyelországban, 1960

>>| következő térkép

244. Csehszlovákia helyreállítása a II. világháború után

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék