EMA » térképek » Köztes-Európa »
25. Zsidók Köztes-Európában, 1897/1910
 
   
A századfordulón a 8.690 ezer európai zsidó háromötöde (5.190 ezer) él az Orosz Birodalomban, közel negyede (2.069 ezer) az Osztrák-Magyar Monarchiában, 15 %-a Nyugat-Európában.

Oroszországban II. Katalin 1791. dec. 23-i rendelete hozza létre (az 1835-ös véglegesíti) a Lengyelország felosztásából juttatott nyugat-oroszországi területek 24 kormányzóságának - a tíz Visztulai (Suwalki, Lomza, Plock, Varsó, Siedlce, Lublin, Radom, Kielce, Piotrków, Kalisz), a hét fehérorosz (Kovno, Vilna, Grodno, Minszk, Vityebszk, Mogiljov, Volhínia), hat nyugat-ukrajnai (Csernyigov, Poltava, Kijev, Jekatyerinoszlav, Taurida, Herszon) és a Beszszarábiai - területén a Zsidó Elkülönített Körzetet. Statutuma (1804) szerint zsidók csak ezen belül élhetnek.

Az 1897-es népszámlálás idején mintegy 4,8 millió zsidó él itt, az 5.063,2 ezres oroszországi zsidóság 94,0 %-a (az európai közel háromötöde). Arányuk legnagyobb a Varsói (18,1 %), Grodnói (17,3 %), Siedlcei, Piotrkówi és Minszki (15,8-15,8 %), valamint a Lomzai (15,7 %) kormányzóságokban. Koncentrációja legmagasabb a Grodnói kormányzóság Bialystoki (28,8 %), Breszti (21,0 %) és Grodnói (20,1 %), a Varsói kormányzóság Varsói (28,2 %), a Piotrkówi kormányzóság Lódzi (25,1 %), a Herszoni kormányzóság Odesszai (24,6 %), a Kijevi kormányzóság Berdicsevi (23,3 %), a Minszki kormányzóság Minszki (22,9 %), a Vityebszki kormányzóság Vityebszki (22,8 %) és Dvinszki (20,2 %), a Siedlcei kormányzóság Bielski (22,7 %), a Vilnói kormányzóság Vilnai (21,9 %), a Mogiljovi kormányzóság Mogiljovi (21,6 %) és a Lublini kormányzóság Lublini (20,0 %) járásában.

Az Elkülönített Körzetet az oroszországi zsidóság emancipálásával (és a század elejétől felerősödő pogromokkal) párhuzamosan az ideiglenes kormány számolja fel 1917-ben (miközben a terület jelentős részét elcsatolják).

Az Osztrák-Magyar Monarchiában az izraeliták aránya legmagasabb Bukovinában (12,9 %), Galíciában (10,9 %), az örökös tartományok közül Alsó-Ausztriában (5,7 %). Magyarország lakosságának 5,0 %-a (911,2 ezer) izraelita, arányuk legmagasabb a kelet-magyarországi megyékben (Máramaros 18,4 %, Bereg 14,2 %, Ugocsa 12,9 %, Ung 10,9 %), valamint a fővárosban (23,1 %). A Román Királyságon belül arányuk Moldvában 10,6 %, Munténiában 2,3 %. A Török Birodalom európai részén (1896) 118,1 ezer (2,3 %) zsidó él, ezen belül Szalonikiben 43,4 ezer (4,2 %), Isztambulban 45,3 ezer (5,0 %).


25a) Zsidók Európában, 1983

A világháborúk, pogromok, népirtás (219. térkép) és a tömeges emigráció után a kontinens zsidósága (beleszámítva egész Szovjetuniót és Törökországot) 1983-as önbecslés szerint 3,6 millióra csökken. Legnagyobb számban a Szovjetunióban (2,2 millió), Franciaországban (700 ezer) és Angliában (385 ezer) élnek, arányuk 1 % alatt marad.


 

 
 
  <<| előző térkép

24. A Volgai Német Köztársaság, 1918-1941

>>| következő térkép

26. Zsidók a lengyel területeken, 1897/1910

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék