EMA » térképek » Köztes-Európa » Köztes-Európa mint szovjet védőzóna (1945-1989)
252. Jugoszlávia helyreállítása a II. világháború után
 
   
Jugoszlávia megkapja az egykori Görz-Gradiscát Postojnával, Fiumét, Isztriát, Zárát, a dalmát szigeteket (Lastovo mellett Pelagrosát is). Karintiai és stájerországi igényét 1949 júniusában elutasítják (a Szovjetunió már nem támogatja). Területe (1954) 258,8 ezer km2 (11,8 ezer km2-el nő).

Az 1946-os alkotmány szerint Jugoszlávia hat tagállam föderációja: Szlovéniát a Drávai bánság alkotja (1954-ben tengeri kijáratot kap), Horvátországot a Szávai bánság és Dalmácia (a Szerémségért megkapja a Baranyai háromszöget), Bosznia-Hercegovinát 1878-as berlini határai között restaurálják (megtartja adriai kijáratát Neumnál, a hercegnovit elveszti Montenegró javára), Montenegró 1912-es területét kapja vissza, Macedónia a Kacanik-Ristovec vonaltól délre eső területen jön létre. Szerbiát 1912-es határai között restaurálják (Caribroddal és Bosilgraddal), autonóm tartománya lesz a (belgrádi hídfőtől eltekintve) Szerémséggel megnövelt Vajdaság (a Baranyai háromszög nélkül) és Kosmet (1969-től Koszovó) néven Koszovó és Metohija.


252a) Trieszt Szabad Terület, 1947-1954

1 jugoszláv-olasz határ, 1954

2 jugoszláv-olasz határ, 1939

3 osztrák-olasz határ, 1914

4 Trieszt Szabad Terület, 1947

5 "A" zóna

6 "B" zóna

7 Szlovénia határa, 1965


Az 1947-es olasz béke Triesztből, Isztria ún. francia vonalig terjedő részéből és a várost az olaszországi Monfalconéval összekötő korridorból létrehozza Trieszt Szabad Területet. A Triesztből, Muggiából és a korridorból álló 222 km2-es, 300 ezer (90 %-ban olasz) lakosú "A" zóna angol-amerikai, az 528 km2-nyi, 70 ezer (olasz statisztika szerint 88 %-ban, jugoszláv szerint 45 %-ban olasz) lakosú "B" zóna jugoszláv ellenőrzés alá kerül. A területet a londoni memorandum (1954. okt. 5.) felosztja: az "A" zónát Trieszttel Olaszország, a "B" zónát Jugoszlávia kapja (némi korrekcióval utóbbi javára). A "B" zóna, Isztria és Dalmácia 300 ezer olasz lakosa Triesztbe, a korridorba és az Appenin-félsziget belsejébe (Ancona) költözik. A döntést Jugoszlávia elfogadja (ez egyik feltétele az amerikai gazdasági bojkott feloldásának), Olaszország népszavazást kér. A vitát 1975. okt. 1-én és november 10-én az Ancona melletti Osimóban aláírt olasz-jugoszláv egyezmény zárja le, Goriziában (Mont Sabotino) némi határkorrekcióval Olaszország javára, a lakosság szabad választásával a két állampolgárság között (Jugoszlávia 1992-es felbomlása után olasz politikai erők a "B" zóna sorsának újratárgyalását, illetve népszavazást követelnek).

Az 1954-es rendezéssel Szlovénia a "B" zónában tengeri kijárathoz jut. A szlovén-horvát határt rögzítő 1965. aug. 1-i szerződés szerint a szlovén korridor a Koperi- és a Pirani-öböl között éri el az Adriát (a szlovén-horvát határvita Jugoszlávia felbomlásával kiújul).


 

 
 
  <<| előző térkép

251. Országgyűlési választás Magyarországon, 1945

>>| következő térkép

253. Jugoszlávia államalkotó nemzetei, 1981

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék