EMA » térképek » Köztes-Európa » Köztes-Európa mint szovjet védőzóna (1945-1989)
253. Jugoszlávia államalkotó nemzetei, 1981
 
   
A hat jugoszláv tagállam közül ötben az államalkotó nemzet a lakosság legalább kétharmadát teszi ki, Bosznia-Hercegovinában az 1971-től elismert bosnyák/muszlimán kétötödét (1953: 44,8 % szerb, 23,0 % horvát, 31,4 % "jugoszláv", illetve meghatározatlan).

Szlovénia 1.891,9 ezer lakosából 90,5 % (1.712,4 ezer) szlovén, Horvátország (4.601,5 ezer) 75,1 %-a (3.454,7 ezer) horvát (szerb 11,6 % = 531,5 ezer), Montenegró (584,3 ezer) 68,5 %-a (400,5 ezer) crnagorác/szerb (muzulmán 13,4 % = 78,1 ezer, albán 6,5 % = 37,7 ezer), Macedónia (1.912,3 ezer) 67,0 %-a (1.281,2 ezer) macedón (albán 19,8 % = 377,7 ezer), Bosznia-Hercegovina (4.124,0 ezer) 39,5 %-a (1.629,9 ezer) bosnyák (szerb 32,0 % = 1.320,6 ezer, horvát 18,4 % = 758,1 ezer), Szerbia (9.313,8 ezer) 66,4 %-a (6.182,5 ezer) szerb (szűk Szerbia 85,4 %-a), albán 14,0 % (1.303,7 ezer), magyar 4,2 % (390,3 ezer), muzulmán 2,3 % (215,6 ezer), crnagorác 1,6 % (147,3 ezer), horvát 1,5 % (140,7 ezer).


253a) "Jugoszlávok" Jugoszláviában, 1981

Az 1981-es népszámlálás szerint az ország lakosságának 5,4 %-a, azaz 1.219,0 ezer fő vallja magát "jugoszlávnak" (1961-ben 1,7 % = 317,1 ezer, 1971-ben 1,3 % = 273,1 ezer).

Boszniában (7,9 %) a legnagyobb számban vallják magukat "jugoszlávnak" Szarajevo (71,5 ezer = 15,9 %), Banja Luka (31,3 ezer = 17,1 %), Tuzla (19,1 ezer = 15,7 %), Mostar (16,5 ezer = 15,0 %), Zenica (16,4 ezer = 12,4 %) lakosai. Montenegróban (5,3 %) Hercegnovi lakosságából 7,8 ezer (33,3 %) vallja magát "jugoszlávnak", Kotorban 5,2 ezer (25,3 %), Tivatban 2,4 ezer (25,4 %). Horvátországban (8,2 %) Zágráb lakosságából 56,5 ezer (7,3 %) "jugoszláv", Fiume/Rijekában 30,5 ezer (15,8 %), Eszék/Osijekben 28,4 ezer (17,9 %), Splitben 21,8 ezer (9,2 %), Vukováron 17,2 ezer (21,2 %), Pulában 13,1 ezer (17,0 %), Sisakban 12,8 ezer (15,1 %), Karlovácon 9,4 ezer (12,0 %), Zadarban 9,1 ezer (7,9 %), Bjelovaron 9,0 ezer (13,5 %), Beli Monastirban 8,4 ezer (15,7 %). Macedóniában (0,7 %) Skopje lakosságából 7,6 ezer fő (1,5 %) tekinti magát "jugoszlávnak", Szlovéniában (1,4 %) Maribor 3,2 ezer lakosa (1,7 %). A szűken vett Szerbián (4,8 %) belül a legmagasabb a "jugoszlávok" aránya a bolgár Bosilegradban (3,9 ezer = 27,4 %) és Dimitrovgrad/Caribrodban (3,5 ezer = 23,1 %). Belgrádban a jugoszlávok száma 162,9 ezer (11,1 %).

A Vajdaságban (8,2 %) Újvidék/Novi Sad lakosságából 33,0 ezer fő (12,8 %) tekinti magát "jugoszlávnak", Sombor/Zomborban 14,1 ezer (14,2 %), Pancevoban 10,3 ezer (8,3 %), Indijában 5,1 ezer (11,6 %), Opatinban 4,3 ezer (12,8 %). Koszovó lakosságából 0,2 % "jugoszláv".

Az 1991-es népszámlálás idején a "jugoszlávok" aránya 3,0 %, azaz 710,4 ezer fő (Vajdaság 8,4 %, Bosznia-Hercegovina 5,5 %, Montenegró 4,2 %, szűk Szerbia 2,5 %, Horvátország 2,2 %, Szlovénia 0,6 %, Koszovó 0,2 %).


 

 
 
  <<| előző térkép

252. Jugoszlávia helyreállítása a II. világháború után

>>| következő térkép

254. Jugoszlávia etnikai viszonyai, 1991

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék