EMA » térképek » Köztes-Európa » Köztes-Európa mint szovjet védőzóna (1945-1989)
254. Jugoszlávia etnikai viszonyai, 1991
 
   
Az utolsó jugoszláviai népszámlálás (1991. márc. 31.) során az albán bojkott miatt 2.475,3 ezer lakosra vonatkozóan a szövetségi statisztikai hivatal becslése lát napvilágot: Szerbiában 2.042,0 ezerre (Koszovó 1.954,7 ezer, szűk Szerbia 87,3 ezer), Macedóniában 423,2 ezerre, Hercegovinában 10,1 ezerre.

Eszerint a 23.528,2 ezer lakos 36,2 %-a (8.526,9 ezer) szerb, 19,7 %-a (4.636,7 ezer) horvát, 10,0 %-a (2.353,0 ezer) muszlimán/bosnyák, 9,3 %-a (2.178,4 ezer) albán, 7,5 %-a (1.760,5 ezer) szlovén, 5,8 %-a (1.372,3 ezer) macedón, 2,3 %-a (539,3 ezer) crnagorác, 1,6 %-a (379,0 ezer) magyar. "Jugoszlávnak" vallják magukat (253a. térkép) 710,4 ezren (3,0 %). Egyéb, illetve meghatározhatatlan 1.070,9 ezer (4,6 %).

Az ország 4,9 %-os gyarapodásán belül dinamikusan nő az albánok és bosnyákok száma (1981-el összevetve 25,9 ill. 17,7 %-al), átlag fölötti a crnagorácoké (6,9 %), az országos trendnek felel meg a horvátoké és a szerbeké (4,7-4,7 %), alig nő a macedónoké (2,3 %), kissé csökken a szlovéneké (-1,4 %), a "jugoszlávoktól" (-41,3 %) eltekintve leginkább csökken a magyaroké (-11,2 %).

Szerbia 9.791,5 ezer lakosából 65,8 % szerb, 17,2 % albán, 3,5 % (345,4 ezer) magyar, 2,4 % muszlimán, 1,4-1,4 % crnagorác és cigány, 1,1 % horvát, 0,6 % szlovák, 0,4-0,4 % macedón és román, 0,3 % bolgár, 0,2-0,2 % bácskai bunyevác, rutén és vlach ("jugoszláv" 3,2 %).

Horvátország 4.760,3 ezer lakosából 77,9 % horvát, 12,2 % szerb, 1,0 % muszlimán, 0,5-0,5 % (23,8 ezer) magyar és szlovén, 0,4 % olasz, 0,3-0,3 cseh és albán, 0,2 % crnagorác, 2,2 % "jugoszláv", 1,6 % etnikailag nem kívánja magát besorolni, 1,0 % regionálisan sorolja be magát (zagorjei, likai, dalmáciai stb.).

Bosznia-Hercegovina 4.364,6 ezer lakosából 43,7 % muszlimán/bosnyák, 31,4 % szerb, 17,3 % horvát (5,5 % "jugoszláv"). Montenegró 615,3 ezer lakosából 61,8 % crnagorác, 14,6 % muszlimán, 9,3 % szerb, 6,6 % albán ("jugoszláv" 4,0 %). Macedónia 2.034,0 ezer lakosából 64,6 % macedón, 21,0 % albán, 4,8 % török, 2,7 % cigány, 2,2 % szerb (a "jugoszlávok" aránya elhanyagolható). Szlovénia 1.962,6 ezer lakosából 87,6 % szlovén, 2,7 % horvát, 2,4 % szerb, 1,4 % muszlimán, 0,4 % (8,5 ezer) magyar ("jugoszláv" 0,6 %).


254a) A szerb nemzet Jugoszláviában, 1971

Jugoszlávia 20.523,0 ezer lakosából 1971-ben 44,3 % (8.143,2 ezer fő) szerb. Szerbia lakosságának 71,2 %-át (5.704,1 ezer) adják. Szűk Szerbiában arányuk 89,5 % (4.699,4 ezer), a Vajdaságban 55,8 % (1.089,1 ezer), Koszovóban 18,4 % (228,3 ezer). Horvátország lakosságának 14,2 %-a (626,8 ezer), Bosznia-Hercegovina 37,2 %-a (1.393,1 ezer), Macedónia 2,8 %-a (40,5 ezer), Montenegró 3,5 %-a (39,5 ezer), Szlovénia 1,2 %-a (20,5 ezer) szerb.


 

 
 
  <<| előző térkép

253. Jugoszlávia államalkotó nemzetei, 1981

>>| következő térkép

255. Etnikailag homogén területek Jugoszláviában, 1971

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék