EMA » térképek » Köztes-Európa » Köztes-Európa mint szovjet védőzóna (1945-1989)
256. A Vajdaság
 
   
A vajdasági autonómia előzménye 1718-1778 között a Temesi Bánság (184. térkép), az 1848-ban kikiáltott Szerb Vajdaság, majd az 1849-1860 között létrehozott Szerb Vajdaság és Temesi Bánság (57a. térkép).

Az I. világháború végén (1918. nov. 25.) a szerbek csatlakoznak a délszláv államhoz. A trianoni békeszerződés csak az SZHSZ Királysághoz történő csatolásról dönt (miközben a Bánátot felosztja Jugoszlávia és Románia között). Az SZHSZ keretében (174. térkép) a 19,7 ezer km2 területű Vajdaság először Bánát-Bácska-Baranya néven külön közigazgatási egység, majd az 1929-es rendezéssel (178. térkép) Novi Sad székhellyel a Dunai bánságot alkotja (megnövelve egy Belgrád alatti tiszta szerb területtel). Jugoszlávia 1941-es felosztása (211. térkép) során a Vajdaságot is felosztják: Bácska és a Baranyai háromszög Magyarországhoz, Nyugat-Bánát német megszállás alá kerül (de Szerbia része marad), az ekkor nem a Vajdasághoz tartozó Szerémség pedig a Horvát Királyság része lesz.

A II. világháború utáni szerb-horvát területcsere során megkapja a 70,0 %-ban szerb és 14,6 %-ban horvát Szerémséget (a belgrádi hídfőként Szerbiához csatolt zemuni sarok kivételével), a 35,1 %-ban horvát és 21,4 %-ban szerb Baranyai háromszöget (181. térkép) pedig Horvátországhoz csatolják. Területe 21,5 ezer km2-re módosul. A Vajdaság 1974-es alkotmánnyal kiteljesedő autonómiáját az alkotmányos berendezkedése elleni nagyszerb támadás során (az 1988 novemberi szövetségi alkotmánymódosítás után) 1989 márciusára felszámolják.


256a) Magyarok a Vajdaságban, 1921 és 1981

Az 1921-es népszámlálás szerint a Vajdaság 1.380,4 ezer lakosából 37,3 % szerb és 5,5 % egyéb szláv (horvát, szlovén, szlovák, stb.). Az elsősorban a Bácskában élő magyarok aránya 27,7 % (382,1 ezer). Abszolút többséget alkotnak a Zentai, Topolyai és a Törökkanizsai járásban, viszonylagos többséget az Űbecseiben. A döntően a Bánátban élő németek aránya a Vajdaságban 23,8 % (328,2 ezer). Mellettük 74,1 ezer (5,4 %) román él, ugyancsak a Bánátban.

A II. világháború és a területváltozások következtében lényegesen módosul a Vajdaság etnikai összetétele. Az 1981-es népszámlálás szerint a 2.034,8 ezer lakos 54,5 %-a szerb és 6,0 %-a egyéb szláv (szlovák, ruszin, macedon, ukrán, bolgár, cseh, szlovén, orosz). A magyarok aránya 18,9 % (385,4 ezer). A lakosság abszolút többségét alkotják Ada, Becsej, Bácskatopolya, Kanizsa, Zenta, Csóka és Kishegyes községekben, viszonylagos többségét a Szabadkaiban. A 2,3 % (69,5 ezer) román és 1,0 % (19,7 ezer) cigány mellett a németek száma mindössze 3,8 ezer (0,2 %). A lakosság 8,2 %-a (167,2 ezer) "jugoszlávnak" vallja magát, legnagyobb számban Újvidéken (33,0 ezer = 12,8 %), Szabadkán (16,7 ezer = 10,8 %) és Zomborban (14,1 ezer = 14,2 %).


 

 
 
  <<| előző térkép

255. Etnikailag homogén területek Jugoszláviában, 1971

>>| következő térkép

257. Koszovó

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék