EMA » térképek » Köztes-Európa » Köztes-Európa mint szovjet védőzóna (1945-1989)
258. A Novipazári szandzsák felosztása
 
   
A Novipazári szandzsák területe - együtt Koszovóval - a középkorban a szerbek egyik fő lakóterülete (172a. térkép), az itt létrejött Raska pedig a modernkori szerb államiság egyik előzménye (99a. térkép). Egészen 1913-ig a Török Birodalom része, így területén jelentős muzulmán lakosság él.

A XVIII. században a Boszniai pasalik és a Ruméliai vilajet között felosztott Szandzsák 1878 küszöbén a Boszniai vilajet része (64. térkép). A san-stefanói békében (66. térkép) ugyan Szerbia és Montenegró - régi óhajukat teljesítve - jórészét felosztják egymás között, azonban az 1878-as berlini rendezés értelmében (Bosznia-Hercegovinával) az Osztrák-Magyar Monarchia okkupálja (72a. térkép), majd 1908-ban - Bosznia-Hercegovina annexiójával egyidejűleg - visszaadja a Portának. A Balkán-háborúk eredményeként azután Szerbia és Montenegró végleg felosztja (96, 99, 106. térkép), s ekkor alakulnak ki mai határai.

Az I. világháború eredményeként létrejövő SZHSZ Királyság (174. térkép) keretében Szerbia a déli részt is elcsatolva Montenegrótól egyesíti a Szandzsákot, majd az 1929-es belső rendezés (178. térkép) az egészet a Zetai bánság, azaz Montenegró keretébe utalja. Jugoszlávia 1941-es felosztása (211. térkép) során a Szandzsákot újra felosztják Szerbia és Montenegró között.

A II. világháború után felmerül egy autonóm Szandzsák terve (amelybe nem tartozna bele egyfelől a Kosmetnek adott Kosovsko Mitrovica, másfelől a Montenegrónak adott Rozaj és Berane), végül azonban az 1913-as határok, azaz a Szandzsák ismételt újrafelosztása mellett döntenek Szerbia és Montenegró között (252. térkép).

Jugoszlávia 1991-92-es felbomlása keretében a muzulmánok a felosztott terület szerbiai és montenegrói felére egyaránt szóló érvénnyel kikiáltják az autonóm Novipazári szandzsákot (289. térkép).


258a) Muzulmánok a Szandzsákban, 1921 és 1981

Az 1921-es népszámlálás szerint a 9,7 ezer km2 összterületű Szandzsák (Berane, Bijelo Polje, Pljevlja, Prijepolje, Raska kerületek, a Zvecani kerület K. Mitrovicai járása, valamint a montenegrói Kralje, Andrijevica és Plav-Gusinje járások) 240,1 ezer lakosából 53,5 % (128,3 ezer) pravoszláv, 46,1 % (110,7 ezer) muzulmán. Muzulmán többségű maga a szandzsákközpont, a raskai Novi Pazar városa, a beranei Rozaj, a prijepoljei Mileseva/Prijepolje, a bijelopoljei Lozna, a raskai Sjenica és Stavica, valamint a montenegrói Plav-Gusinje.

Az 1981-es népszámlálás szerint a 8,7 ezer km2 területű Szandzsák 11 (6 szerbiai és 5 montenegrói) járásának lakossága 435,5 ezer fő. Ennek 49,2 %-a (214,0 ezer) szerb és crnagorác, 46,5 %-a (202,7 ezer) muzulmán. Muzulmán többségű a szerbiai Novi Pazar, Tutin és Nova Varos, valamint a montenegrói Rozaj és Plav.


 

 
 
  <<| előző térkép

257. Koszovó

>>| következő térkép

259. Alkotmányozó nemzetgyűlési választás Jugoszláviában, 1945

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék